Az adományszervezés (Fundraising, FR) három évvel ezelőtt tört be először a magyar köztudatba. Egyszerre, és hirtelen túl sok nonprofit szervezet kapott bele az FR-be, és – nem csoda – kudarccal szembesült. Azóta folyamatosan tanulják társadalmi kérésük „piaci értékesítését, de tipikus hibáik még mindig felfedezhetők. Ezeket és ezek megoldásait gyűjtötte össze a FigyelőNet.
Tervezhetőbb bevétel
Bár a nonprofitosok bevételének legnagyobb hányadát önfinanszírozási eszközeik – tagdíjak, ingatlan bérbeadásából származó bevétel – teszik ki, forráshiánnyal küzdenek. Teljesen mindegy viszont, hogy a civil szervezet kicsi vagy nagy, mindegyik képes megtalálni adományozóinak körét. Fordulhat az államhoz, alapítványokhoz, cégekhez valamint magánszemélyekhez.
A magánalapítványi pályázatok – például a Soros Alapítványé – lehetőségétől viszont egyre inkább elesnek a szervezetek, mivel az elmúlt években ezek az alapítványok elhagyták az országot, illetve az állami pénzek kifizetése kiszámíthatatlan. Az adományszervezés egyik előnye ezzel szemben éppen az, hogy sokkal biztosabb, tervezhetőbb, átláthatóbb bevétel, mint az állami.
A stratégiai kampánycél megfogalmazása
A jól működő adományszervezéshez, szervezetbe integrált éves stratégiát kell felépíteni, annak minden lépését pontosan megtervezve és folyamatosan nyomon követve. Hogy a szervezet pénze ne csak a programok megvalósítására menjen el, a Fundraisingre külön költségvetést kell készíteni és pontosan meghatározni, hogy valójában mit is kell megvalósítani. Lehet ez például egy azonnali nagyobb bevétel előteremtése egy projekthez, vagy pedig az állami függőség csökkentése.
Konkrét kampánycélok röviden és tömören a következők lehetnek: 12 millió forint összegyűjtése egy kórházi osztály felújítására; legalább 1500 új adományozó toborzása, vagy legalább 160 új rendszeres adományozó szerzése.
Nem szégyen kérni
„Semmi sem elszomorítóbb látvány számomra, mint amikor nemes célért harcoló, hozzáértő, lelkes, elkötelezett felnőtt emberek megalázkodva és kiszolgáltatottságot sugározva lépnek be a szobámba. Hogyan várhatom el, hogy a projektjét meg tudja valósítani ez az ember, amikor látni valóan maga sem biztos az igazában?” – mondta Alan Christie, a Levi Strauss európai közösségi igazgatója.
Mindez jól tükrözi, hogy a nonprofit szektor csekély magyarországi elismertsége mellett maguk a civilek is úgy viszonyulnak ügyükhöz, hogy kérni megalázó. Sokan nem is hisznek ilyen jellegű fellépésük szükségességében, bíznak az állami pénzekben, és amíg ez így van, addig FR-mozgalmuk időszakos és sikertelen lesz.
A KSH 2007-es adatai alapján 76 ezer nonprofit szervezet van a piacon, nagy tehát a verseny közöttük is. A kevés tapasztalattal és információval rendelkező civileknek éppen ezért fontos ismerni az adományozási környezetet, a versenytársakat. Ám sokszor még magukat sem ismerik eléggé.
Pénz van, csak meg kell szólítani
Nem igaz az, hogy Magyarországon nem tudnának adományozni az emberek. Fontos viszont azt szem előtt tartani, hogy a cégek valamint magánszemélyek csak olyan ügyet támogatnak, amely közelebb áll hozzájuk, érinti őket.
Az adományozás ugyanakkor demokratikus fejlesztő eszköz, az egyéni társadalmi részvételt erősíti fel – mondta el Sátor Balázs, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az FR-nek azokat az embereket kell elérnie, akik adni szeretnének, akik úgy érzik, hogy egy társadalmi problémát saját maguk már nem tudnak megoldani, és ebben egy civil szervezet lehet a segítségükre. Így a végén maga az adományozó érzi úgy, hogy neki segítettek.
—-A profit és a nonprofit szektor külön nyelvet beszél—-
Bár a cégek a legrugalmasabb és legnagyobb adományozók, a profit és a nonprofit szektor egymás mellett elbeszél. A profitorientált vállalatok számára ugyanis nehezen értelmezhető egy fogyatékkal élő személy visszaintegrálásának előnye, ezt a civil szervezetnek kell lefordítania, azaz: bár alacsonyabb termelékenység, de lojális alkalmazott, aki nem megy el a vállalattól 2 év múlva – fejtette ki a FigyelőNetnek Sátor Balázs.
Nem drágább, de hatékonyabb kreatívosok
Egy adományszervezésre szakosodott FR kreatív ügynökség – szemben egy profitszektorban tevékenykedő ügynökséggel – nem követheti el azt a hibát, hogy a hirdetésekben a kérés mellékes, vagy a dm-levelekben (meghatározott célcsoportnak szóló, személyre szóló levélen, küldeményen keresztül történő adománygyűjtés) a bankszámla-száma, weboldal címe olvashatatlan legyen. Egy reklámnak arra kell végig épülnie, hogy a végén elhangozzon a kérés, az nem lehet mellékes.
A jelenlegi 30 százalékról három éven belül 44-re nő az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások száma. Az internet térhódításával az online megkeresés 1 milliárd emberhez juthat el, az e-hírleveleket nem csak a civileknek kell elküldeni. Tetszetős design, egyszerű szlogen mellett, az adományozókat év közben be kell vonni, ehhez pedig célszerű a rendelkezésre álló adományozói adatokat adatbázisba rögzíteni.
Másolni jó – egy darabig
Egy nagyobb szervezetnél már bejáratott működő stratégiát a kisebbek is könnyedén alkalmazzák, bízva abban, ha másutt működött, akkor náluk is fog. A 15 éves Rex Kutyaotthon Alapítvány arculatát kiépítő kampányt – „Az állat nem játék”- például szinte az összes állatvédő liga leutánozta. Õ volt ugyanis az a nonprofit szervezet, amely 2000 óta jelentős multimédiás kampányt folytat az adó egy százalékáért. A másolás egy ideig működik, azonban a tényleges elsajátításhoz saját tanulás szükséges.
Az adományszervezést ma már tanulni is lehet, a CTF Alapítvány ugyanis mind az FR cégek, mind pedig a civilek számára oktatja a speciális menedzsmenttudást.
Az egy százalék természete
A rendszerváltás után a magyar civil szervezetek egyszerűen hozzászoktak az erős állami támogatási rendszerhez. Sokan az állami pályázatokhoz igazították magukat, az előírt követelményeknek megfelelően fejlődtek, mintegy kívülről irányítva, belső szervezeti igényeiket figyelmen kívül hagyva.
Sátor Balázs szerint csak azokra a célokra kell központi pénzt szánni, amely más forrásból nem megy. Míg a pályázati rendszeren keresztül történő támogatások esetében nincs beleszólásunk abba, hogy az állam adóforintjainkból mit támogat, addig magánemberként bármikor megvonhatjuk egy adott szervezett támogatását, nyomást gyakorolva ez által a nonprofit szektor eredményes működésére.
2007-ben az egy plusz egy százalékok összege megközelítette a 14,4 milliárd forintot. S bár mi döntjük el, hogy adónk egy százalékát melyik civil szervezetnek ajánljuk fel tavasszal, ezek az egyszázalékos befizetések tulajdonképpen az adónkból, és nem pedig magánpénzünkből történnek.
A tanulási folyamat sikerének értékelése
Amiben egy civil szervezet kampányának eredményességét mérni lehet, az az elért bevétel, illetve a projekt során megvalósult befektetés megtérülése (ROI). A sikeresség értékelését tovább nehezíti, hogy a magyar FR- piac fejletlenségéből fakadóan nincsenek standardok, minden egyes Dm-levél megírása és elküldése máig egy tesztelés. Annyi azonban biztos, hogy a levélbe rejtett drágább ajándék prémiummal nagyobb lehet a siker Magyarországon.
