Gazdaság

Az eltűnt beteg nyomában

Erős a gyanú, hogy 2007-ben a krónikus betegek egy része is spórolni kezdett a gyógyszerén.

Meggyógyítja-e az egészségügyi reform a cukorbetegeket, a magas vérnyomásban szenvedőket és az epilepsziásokat? A kérdés feltevése ízetlen tréfa, de mégis meglepően logikus, legalábbis a betegségekre szedett gyógyszerek forgalmi adatait nézve. A számok ugyanis mintha azt mutatnák, hogy kevesebb lett a beteg a gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetése óta, pedig a valóságban valószínűleg éppen hogy többen vannak.

Az eltűnt beteg nyomában 1


Az eltűnt beteg nyomában 2

Az eltűnt beteg nyomában 3

A 2007-es gyógyszerforgalmi adatok alapján 1 százalékkal csökkent az inzulinos betegek száma, holott 10 százalékos növekedés lett volna várható.

Az eltűnt beteg nyomában 4

ALULDOZÍROZÁS. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden gyógyszer esetében meghatározta azt a mennyiséget, amely egynapi terápiához szükséges. A terápiás napok számából (days of treatment – DOT) így következtetni lehet a betegpopulációra is. A magyar statisztika 2007-ben azzal a meglepetéssel szolgált, hogy a DOT-értékek például a diabétesz esetében is csökkentek (lásd a grafikont). Pedig sajnos ezek a betegek biztosan nem gyógyultak meg, s szerencsére el sem hunytak közülük ennyien. Az előzetesen becsült 2007-es összesített inzulinos gyógyszerforgalmi adatokból 1 százalékos betegcsökkenést lehet visszaszámolni, és ez nagyon magas arány, mert az elmúlt öt év trendjét követve körülbelül 10 százalékos növekedés lenne a normális – miután a tökéletesedő diagnosztikai eljárásoknak és a javuló ismeretterjesztésnek köszönhetően napjainkban ennyivel több esetben ismerik fel a betegséget. (Magyarországon körülbelül negyedmillió inzulinos cukorbeteget kezelnek.)



Az eltűnt beteg nyomában 5

A magas vérnyomás esetében összességében 3, az antipszichotikumoknál (tipikusan skizofrénia és ideggyógyászati kezelések) több mint 5, az allergiagyógyszereknél közel 5, az epilepsziánál pedig 1 százalékos a 2007-ben kalkulált betegszám-csökkenés. Hasonló számolás alapján úgy tűnik, hogy elvileg fogynak a gyomorfekéllyel küzdők, a gyulladásgátlókat rendszeresen szedők és az asztmások is. „Nem tapasztaltam, hogy a betegek kevesebben lennének” – mondja Barkai László, a Magyar Diabétesz Társaság főtitkára, praktizáló orvos, aki nem is tudott egyértelmű magyarázatot találni a számok furcsa alakulására.

Illegális inzulinexport

Közismert, ám gyakorlatilag megfoghatatlan jelenség az inzulin feketekereskedelme. Barkai László, a Magyar Diabétesz Társaság főtitkára praktizáló orvosként például nem tudhatja, hogy egy hozzá inzulinért érkező beteg egy órával korábban egy másik rendelőben is kiváltotta-e a szert, majd az így felhalmozott kisebb készletet hol értékesíti. Arról nem is beszélve, hogy orvosok is írhatnak fel inzulint a betegeik TAJ számát felhasználva, anélkül, hogy azok tudnának róla. Köztudott, hogy az OEP csak nemrég tette lehetővé, hogy mindenki megnézhesse, milyen egészségügyi ellátást vett igénybe, és a „meglepetések” nem is maradtak el. A lehetőséggel azonban ma is alig él a lakosság. A hírek szerint az OEP vizsgálódott is az ügyben. Mindenesetre a Magyarországon 100 százalékban támogatott, vagyis a betegek számára korábban teljesen ingyenes inzulin iránt Szerbiában és Ukrajnában állítólag nagy kereslet mutatkozik. A gyógyszer-gazdaságossági törvény csupán 300 forintra drágította e készítményeket, ezért nehéz elhinni, hogy pont ez tartaná vissza a drága szer „exportőreit”.

A gyógyszerstatisztika tehát 2007-ben biztosan nem ad valós képet a betegpopuláció változásáról. Ez viszont elsősorban úgy képzelhető el, hogy a páciensek száma a valóságban nő, csak éppen az egy főre jutó terápiás napok száma csökken. Vagyis például a hátfájós ember kevesebb gyulladásgátlót vesz be, mint kellene. Egy név nélkül nyilatkozó szakértő lapunknak kifejtette, hogy a vizitdíj, a felírási szabályok megváltoztatása (háziorvos, szakorvos, vagy mindkettő), egyes gyógyszerek térítési díjának emelkedése (az állami támogatás csökkentése) esetleg kiválthatja ezt a fajta „spórolást” a betegek egy részében, ám a statisztikák abszolút értékű csökkenését önmagában nem magyarázza. Természetesen a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség esetében hosszabb távon az ilyen aluldozírozás katasztrofális emberi következményeket sejtet, és nem mellékesen nagyon sokba is kerülhet.

VISSZATARTÓ ERŐ. Mivel az inzulint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 100 százalékban téríti, továbbá vizitdíjat sem kell fizetni érte, pluszköltségként 2007-től csak a patikában otthagyott 300 forintos „dobozdíj” jelent meg. Egy vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel foglalkozó szakember azonban a Figyelőnek arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint a 300 forintos vizitdíj miatt meglepően sokan nem járnak elégszer orvoshoz, tehát ez az összeg is lehet visszatartó erő, még a komoly betegségeknél is. „Az OEP egyelőre nem zárja ki, hogy erről is szó van, de a fekvő- és járóbeteg-ellátási adatok egyáltalán nem utalnak ellátatlanságra” – mondja ugyanakkor Molnár Márk, a gyógyszerügyi főosztály vezetője. Szerinte inkább az indokolatlan felhasználás és a feketekereskedelem (lásd a keretes írást) visszaszorulása áll a számok mögött. Bár az inzulin esetében az indokolatlan felhasználás eleve megkérdőjelezhető, tény, hogy a cukorbetegek egy része igyekszik „bespájzolni” a létfontosságú készítményből, esetenként feleslegesen. Ennek mértéke valószínűleg csökkent.

Az OEP összesített, minden vényköteles gyógyszerre kiterjedő előzetes adatai szerint a DOT-érték 2007-ben 4-6 százalékkal esett, és ez természetesen kedvező a gyógyszerkassza egyenlegét illetően. Az Egis gyógyszergyár viszont meglepő eredményre jutott, amikor azt vizsgálta, hogy hol keletkezett a „lemorzsolódás”. A felmérés szerint ugyanis a rendszerből kieső legtipikusabb beteg az 58 éves, keleti országrészben élő férfi. Vagyis valószínű, hogy a 300 forintos vizitdíj/dobozdíj és a rendszer átalakításából eredő általános bizonytalanság nem a „rendelőbe beszélgetni járó” nyugdíjasokat tartja távol, hanem az aktív korú, egyébként is veszélyeztetett, szegényebb rétegeket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik