A versenyfelügyeleti eljárások száma nagyságrendileg azonos az előző években lefolytatott eljárások számával: 196 versenytanácsi döntéssel lezárult eljárás volt 2007-ben. 74 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését, összesen 2,248 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hivatal. Ez az összeg alacsonyabb, mint a tavalyi évben összesen kirótt, rekordnagyságot elérő bírság, aminek oka egyrészt a legsúlyosabb versenysértő magatartások, a kartellek végső döntéssel lezárult számának csökkenésében keresendő, másrészt hogy az erőfölénnyel való visszaélés miatt indult ügyek esetében az eljárás alá vont vállalkozások a kötelezettségvállalások folytán többmilliárdos potenciális büntetés alól mentesültek.
A megtévesztett fogyasztókért dolgoztak
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007-ben a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott a legtöbbet. A versenyhatósághoz minden eddiginél több panasz és bejelentés érkezett ilyen ügyekben, így nem meglepő, hogy 69 határozatban összesen 1,226 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH. A nagyszámú panasz miatt két ágazatnál is sor került piactisztító vizsgálatsorozatra. A bankok megtévesztő hitelkártya-hirdetéseinek visszaszorítására indított eljárássorozat során nyolc pénzintézetet marasztalt el a GVH és összesen 381 millió forint bírságot rótt ki ezekben az ügyekben. A légitársaságok megtévesztő reklámjai ellen ugyancsak vizsgálatok sorozatával lépett fel a versenyhatóság. A piactisztítás eredményeként hat légitársaságnak összesen 119 millió forint bírságot kellett fizetnie.
A nagyszámban érkező fogyasztói panaszok miatt indultak eljárások az interaktív betelefonálós tévéműsorokat készítő és azokat sugárzó vállalkozások ellen is. Az ügyek bírság kiszabása nélkül, kötelezettségek vállalásával zárultak. Az érintett társaságok ugyanis vállalták, hogy a jövőben pontosabban és egyértelműbben tájékoztatják ügyfeleiket a játékba kerülés feltételeiről és szabályairól.
Megnehezítik a kartellezők a GVH dolgát
2007-ben kevesebb kartellügyben született végső döntés, mint a megelőző években és az ügytípusban kiszabott összes bírság 1,021 milliárd forint volt. A legnagyobb kartellügy idén a Magyar Posta és a Lapterjesztő versenykorlátozó megállapodása volt, ami miatt összesen 936 millió forint bírságot szabott ki a GVH. A lezárt kartellügyek számának csökkenése a versenyhivatal szerint nem jelenti azt, hogy a vállalkozások ne kötnének tiltott megállapodásokat, hanem a kartellezők szorosabbra zárták soraikat, némileg megnehezítve ezzel a GVH dolgát. A vasútépítő, a borász, a sütőipari kartell ügyében jelenleg is zajlik a versenyhivatali vizsgálat.
A kartellügyekre különösen igaz, hogy a kiszabott bírságokat érzékelhetően csökkenti, ha az érintett cég együttműködik a versenyhatósággal. A GVH komoly sikerként értékeli, hogy 2007-ben jogerősen pert nyert – többek között – a kartellező autópálya-építő vállalkozásokkal szemben, amelyekre 2004 nyarán rekordösszegű, több mint 7,043 milliárd forintos bírságot szabott ki a versenyhatóság.
Erőfölényével élt vissza az OTP
Erőfölénnyel való visszaélés megállapítására és bírság kiszabására idén nem került sor, bár voltak ilyen ügyek a GVH előtt, de a legnagyobb horderejű esetek nem bírsággal, hanem kötelezettségvállalás alkalmazásával zárultak. A két legtöbb fogyasztót érintő ügy az OTP-hez kapcsolódik. A bank vállalta, hogy a személyi kölcsönökhöz és a lakáshitelekhez kapcsolódó díjak egyoldalú megemelése miatt kártalanítja ügyfeleit. A GVH közbenjárására mindkét esetben több tízezren kapták vissza a pénzüket, amely összességében több milliárd forintot tesz ki. Emellett az OTP ügyfélbarát vállalásokat is tett. Hasonlóképpen fontos volt az állampolgárok számára, hogy a vezetékestelefon-szolgáltatók, a GVH eljárása nyomán kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ADSL-alapú szélessávú internetszolgáltatást vezetékes telefonszolgáltatás nélkül, „csupaszon” is hozzáférhetővé teszik.
