Csörgött a telefon a DigiTV antennák felszerelésével és üzembe helyezésével foglalkozó egyik szerelőjénél. A leendő ügyfél speciális igénnyel állt elő: szenteste napján kellene beüzemelni a parabolát. Az ünnepi tetőtéri munkától ódzkodó szerelő próbált alkudozni, hogy nem jó-e pár nappal korábban, vagy később, de az ügyfél hajthatatlan volt, mondván: ez lesz a karácsonyi ajándék a családnak.
A tömeges igénylések miatt az év utolsó hetei hasonlóan stresszes helyzeteket tartogatnak a hamarosan 400 ezredik előfizetőjét köszöntő DigiTV munkatársainak. A pörgés fő oka, hogy a társaság új, 1200 forintos csomagot vezetett be, amely töltelékcsatornák nélkül tartalmazza a legnézettebb magyar televíziókat. Hasonló a UPC 1590 forintos „hazai csomagja” is, amely 12 magyar adót kínál. Az olcsó csomagok bevezetésével a két konkurens cég elsősorban nem is egymás piacára tör, hanem a digitális földfelszíni műsorszórás (DVB-T) koporsójába kezdtek idejekorán szögeket verni. „A cél az, hogy a digitális földi sugárzás elindulásáig minél több előfizetőt gyűjtsünk” – mondja Sárai Endre, a DigiTV-t és Digi Kábelt működtető Digi Kft. (korábbi nevén EMKTV Kft.) ügyvezetője. Az új, olcsó ajánlatokkal éppen azokat a fogyasztókat próbálják megfogni a cégek, amelyek a DVB-T potenciális felhasználói lehetnének 2012-től kezdve.
KÁBELORSZÁG. Jelenleg a 3,86 millió magyar háztartásból nagyjából 2,1 milliónak van kábelelőfizetése. Ehhez jön a DigiTV 400 ezer, illetve a mostanában szintén akciózásba kezdő UPC Direct 160 ezer ügyfele. Ez a kör mindösszesen a háztartások 69 százalékát fedi ma le. Pesszimista becslések szerint is évente legalább 100 ezer előfizetővel bővül a piac, azaz 2012-ben – amikor a tervek szerint az analóg földfelszíni sugárzást felváltja a digitális – már 80 százalék feletti kábeles, műholdas, illetve IP TV-s (internet-televíziós) lefedettség várható. Az így fennmaradó, 20 százalékot el sem érő potenciális előfizetői körnél viszont már kérdéses a DVB-T életképessége. A digitális földi sugárzás említett koporsójában az utolsó szög az lehet, ha az RTL Klub és a TV2 nem kívánja használni ezt a platformot. Ez a forgatókönyv a Barátok közt és a Jóban, rosszban sorozatokra éhes nézők elvben szóba jöhető hányadának nagy részét is a többi szolgáltató karjaiba sodorhatja.
Márpedig jelen állás szerint a két országos kereskedelmi tévének esze ágában sincs fizetni az első, ingyenes multiplexre való feljutásért, hiszen az elmúlt években átalakult a hirdetési piac. Ma már csak a kábelen fogható adók képesek számottevően bővíteni részesedésüket, miközben a TV2 és az RTL Klub évi néhány százalékos növekedésnek is örülhet. Logikus tehát, ha új bevételi források után ácsingóznak. A kulcsszót Kereszty Gábor, a TV2 előző vezérigazgatója mondta ki 2006 elején: „a jövőben, aki tovább akarja sugározni a műsorunkat, annak fizetnie kell érte”.
A felvetést egyből tett követte, és az akkoriban indult DigiTV-nek – később az internet alapú T-Home TV-nek is – egyből benyújtották a számlát. Először az RTL Klub is hasonlóan reagált, ám amikor a DigiTV panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), az RTL visszatáncolt, sőt még az addig beszedett díjakat is visszafizette. „Az a problémánk, hogy a TV2 aránytalanul sok pénzt kér tőlünk, miközben a kábelszolgáltatók nem is fizetnek neki” – panaszolja Sárai Endre, aki szerint jövő év elejére várható döntés a GVH részéről.
A TV2 mindenesetre azon volt az elmúlt másfél évben, hogy ne csak a Digi és a T-Home, hanem kivétel nélkül minden műsorszolgáltató fizessen neki. Az RTL Klub láthatóan nem forszírozta annyira a dolgot, kimondva-kimondatlanul a kisebbségi tulajdonosuk érdekeltségébe tartozó IKO Romania Srl. által működtetett tematikus csatornák sikerét féltve (idetartozik egyebek közt a Cool TV, a Film+ és a SportKlub) a kábelesek esetleges haragjától.
Az idén nyáron azonban úgy tűnt, az RTL Klub ismét változtatott stratégiáján, s előfizetési díjat kíván beszedni, méghozzá konkrét időponttól: 2008. január elsejétől. Kábelcégektől származó információink szerint kiugróan magas árról lett volna szó; elhangzottak 200 forintos háztartásonkénti tarifák is, szemben a kábeltévék által a szolgáltatóknak átlagosan fizetett 50 forinttal. Igaz, állítólag hajlandók lettek volna 100 forint körüli szintre is lemenni, különösebb alkudozásra azonban nem került sor, mert a kábelesek elutasították az ötletet. „Üzleti alapon a Metro újságot sem tudnák eladni” – utal arra Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, hogy egy bárki számára ingyen fogható, bevételeit a reklámpiacról szerző csatornáért az európai gyakorlatnak megfelelően nem szokás pénzt kérni.
EGYEDÜL NEM MEGY. Szokás ide vagy oda, az RTL Klub és a TV2 megkerülhetetlen piaci szereplők, így a műsoruk továbbításának letiltását meglebegtetve legyűrhették volna a kábeltársaságok ellenállását. Elérte ezt már pár éve az ingyenesen fogható adóként indított Viasat3, jövő januártól pedig már az ATV is pénzt kér műsora továbbításáért (információink szerint utóbbi a kábeltársaságok többségével már meg is állapodott az anyagiakról).
Mindezek ellenére úgy tűnik, az eltérő üzleti érdekek miatt januártól is számottevő kábeles bevétel nélkül tengetheti életét a két nagy televízió. Egy szakmai konferencián ugyanis az RTL Klub képviselője bejelentette, hogy mégsem kérnek pénzt a kábeltársaságoktól. Az RTL kihátrálása viszont, ha nem is teszi lehetetlenné, de rontja a TV2 tárgyalási pozícióit. „A célunk továbbra is az, hogy az értéket képviselő tartalmainkért megkapjuk a megfelelő ellentételezést” – mondja Fekete Attila, a TV2 stratégiai osztályvezetője, aki szerint jelenleg keresik azt a modellt, amely mindkét fél számára elfogadható. Az RTL Klub döntésében vélhetően megint a „kábeltévés-faktor” játszotta a döntő szerepet, hiszen tíz új magyar nyelvű csatornát indít fél év alatt az IKO Romania, s ezeket fel szeretnék vetetni az immár telített csatornakínálatokba.
TÖBB ISMERETLEN. A helyzet azonban 2012-ig még változhat, hiszen a kábeles és műholdas penetráció valószínűleg olyan szintre emelkedik, hogy megérheti a tévéknek és a kábelcégeknek az együttműködés. Amennyiben nem lenne szabadon fogható az RTL Klub és a TV2, akkor Kéry Ferenc szerint a kábelcégek is máshogy állnának a díjfizetés kérdéséhez. Az így befolyt pénzből pedig a tévék bőven pótolhatnák az alacsonyabb lefedettség miatt esetleg csökkenő reklámbevételeiket. „Ez megfelelő feltételek esetén mindkét félnek jó lehetne, csak most olyasmiről beszélünk, amiről még azt sem tudjuk, miként fog kinézni” – utal arra Piller András, a Fibernet Közép- és Kelet-Európáért felelős vezérigazgatója, hogy a DVB-T pontos konstrukciója körül még mindig sok az ismeretlen tényező.
Részben éppen a fenti aggályok miatt ugyanis – elfogadása után néhány hónappal – módosították a digitális átállásról szóló törvényt, és a tervezettnél tovább, a jövő év végéig adtak határidőt az első digitális multiplex pályázatának kiírására.
Egy biztos: az idő múlása a kábeleseknek kedvez, hiszen jövőre már mindegyik meghatározó társaság megkezdi rendszere digitalizálását.
