Ezzel az indonéziai Bali szigetén múlt hétfőn kezdődött, kéthetes nemzetközi értekezleten megszületett az első fontos határozat, amely legfőképpen a szegény országok érdekét szolgálja. Az úgynevezett alkalmazkodási alapot az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni intézkedések és programok anyagi hátterének előteremtéséhez lehet majd igénybe venni.
Az elsősorban a fejlődő országoknak szánt támogatási alapot 16 tagú igazgatótanács irányítja majd az ENSZ Globális Környezetvédelmi Alapján (GEF) belül. Az alapot a „tiszta fejlődés mechanizmus” (CDM) üzleti forgalmából származó – jelenleg kétszázalékos – illetékből finanszírozzák. A CDM keretében a fejlett országok úgy teljesíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt kötelezettségeiket, hogy a környezetszennyezés mérséklését célzó intézkedéseket és klímabarát beruházásokat pénzelnek a fejlődő országokban.
A konferencián Kevin Watkins, a globális felmelegedésről készített ENSZ-jelentés fő szerzője kedden az iparosodott országok felelősségére figyelmeztette a részvevőket. A tehetős államoknak legkésőbb 2015-től évente 86 milliárd dollárt kellene fordítaniuk a klímaváltozás ártalmas következményeinek visszaszorítására. Ellenkező esetben új apartheid alakul ki, amikor a gazdag országok új, tisztább technológiákba ruháznak be, a szegény országokat – az éghajlatváltozás áldozatait – pedig sorsukra hagyják.
