Nem aggódik a magyar növekedésért az OECD: a szervezet legfrissebb prognózisa szerint a robogó ipar, a jövőre már érezhetően élénkülő fogyasztás és beruházási kedv 2009-re csaknem 4 százalékos gazdasági bővüléshez vezetnek majd. Így az idei évvel ellentétben 2008-ban és 2009-ben a magyar gazdaság már közelít az eurózóna átlagához.
A szervezet szakértői szinte bátorítják a kormányt, amikor úgy vélik: a reformok véghez vitele nyomán csökkenhetnek az adók, nőhet az országgal szembeni befektetői bizalom, ami alacsonyabb kamatszinthez, és a növekedés beindulásához vezethet.
Kissé lankad Szlovákia
Közvetlenebb tanácsokkal látják el az OECD közgazdászai Szlovákia kormányát: azt javasolják északi szomszédunknak, hogy a foglalkoztatottság növelése érdekében próbálják visszaterelni a munkaerőpiacra elsősorban a fiatal nőket és az onnan kiszorult középkorúakat, mert az imponáló gazdasági növekedés hatásait így jóval többen érezhetnék.
A következő két évben egyébként az OECD arra számít, hogy mérséklődik a szlovák gazdaság növekedése, miután a zömében kivitelre gyártó üzemek (döntően három autógyár, a VW, a Peugeot-Citroen és a KIA üzeme – a szerk.) elérik kapacitásuk határát.
Máshol az infláció az ellenség
A cseh gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt az inflációban látják a szervezet közgazdászai: úgy vélik, a kormány politikai okokból felpörgette a fogyasztást, ami lassan a növekedés kárára is mehet. Az elemzők szerint a cseh kormány által szeptemberben elfogadott ambiciózus reformcsomag könnyen elvérezhet a minimális kormánytöbbség miatt.
Lengyelországban is a gyorsuló inflációtól tartanak leginkább: ott az erős gazdasági növekedés nyomán jelentősen nőttek mind a bérek, mind pedig a lakossági fogyasztás. Az elemzők szerint a belső kereslet egyelőre hajtja a gazdaságot, de mivel a kormány továbbra is élénkíti azt, egyedül a jegybankra hárulhat az infláció leküzdésének feladata, amire – mint azt hazánk példája mutatja – egyedül vajmi kevés reménye van.
