Pamela Ewing, a Dallas amerikai tévészéria szereplője az utólag megírt forgatókönyv szerint csak álmodta a sorozat egy teljes évadját. Azt is, hogy férje, Bobby meghalt, így a népszerű karakter ezzel a svédcsavarral visszatérhetett, felülírva egy teljes szezon összes epizódját. A magyar digitális földfelszíni tévé- és rádiósugárzás indulása most ehhez hasonló, szappanoperába illő fordulatot vett.
ÁPRILISI TRÉFA. A parlamenti pártok – a KDNP kivételével – áprilisban szakmai-politikai alkut kötöttek az ügyben, és megszavazták a digitális tévés technológia bevezetésének részleteit rögzítő törvényt. Ebben előírták a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH), hogy október végéig jelentesse meg azt a pályázatot, amellyel kiválasztják a digitális műsorszórást végző társaságot. A politikai kontroll folyamatos fenntartása érdekében egy parlamenti bizottságot is felállítottak, amely a legfontosabb kérdésekben vétójogot kapott. Az ügy most abszurd fordulatot vett: ez a bizottság nem fogadta el a politikai alku részleteinek megfelelően elkészült pályázati kiírást. Mivel a tender nem jelent meg időben, a felek vélhetően mulasztásos törvénysértést „hoztak össze”, amelyet várhatóan törvénymódosítással oldanak fel. A hírek szerint hamarosan átszabják a digitális átállás játékszabályait rögzítő jogszabályt, és ha már belenyúlnak, egyúttal felülírják a saját maguk által be nem tartott határidőt is. Az álomszerű alkuból így áprilisi tréfa lett. „Ha lesz változás, az NHH természetesen igazodik hozzá, jelenleg is folyamatos párbeszédet folytat a bizottsággal” – mondja Márton György, a hivatal szóvivője.
A lényegi kérdés persze nem a technikai malőrök kozmetikázása, hanem az, miért borult fel alig hat hónap alatt egy nehezen kiizzadott négypárti alku. Bár a különböző érdekcsoportok (tévé- és rádióadók, potenciális műsorszóró társaságok és ellenérdekeltek) lobbija már a törvény előkészítésénél is erős volt, a jogszabály megalkotása után is csak kevéssé csillapodott. A tenderkiírás meghiúsulásával most elérhetővé vált, hogy a törvény átszabására újabb lehetőség nyíljon.
Információink szerint a napokon belül várható módosítások közül a legfontosabb a kereskedelmi tévék analóg-digitális váltásának időpontjára vonatkozik majd. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a törvény különböző előírásokkal „erősen ösztönözte” volna, hogy a két legnézettebb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 a mostani analóg helyett 2010 júliusától álljon át a digitális sugárzásra. A Figyelő úgy tudja, ez a dátum és a hozzá kapcsolt ösztönzők most kikerülhetnek a szövegből.
A két tévé piaci helyzetét jórészt biztosító analóg licencek csak 2012-ben járnak le, és az adók üzleti érdeke azt diktálja, hogy ezen belül csak minél később álljanak át a digitális sugárzásra, mert ez esetleg boríthatja a számukra most még igen kedvező piaci viszonyokat. Ugyanakkor a jövőbeni digitális műsorszóró cégnek szüksége van e két tévére, hogy csatornakínálata vonzó legyen. A tender hiánya miatt e társaság ma még ismeretlen, de annyi biztos, hogy sietnie kell majd a szolgáltatás beindításával. A célközönség jellemzően az a 933 ezer háztartás, amely jelenleg kizárólag szoba- vagy tetőantennával tévézik. Az NHH nyári felmérése szerint e háztartások – amelyekben csaknem 2 millióan élnek; közel felük falvakban, községekben – az átlagnál idősebbek, kisebb létszámúak (jellemzően 1-2 fősek), kevesebb aktív taggal rendelkeznek, alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek. E potenciális kör azonban szélvész gyorsan apad, különösen a műholdas Digi TV és a UPC Direct térnyerése következtében.
OLVADÓ PROFITREMÉNY. A vezető kereskedelmi tévék és a szolgáltató érdeke tehát ütközik, és ez veszélyezteti a digitális szórás üzleti modelljének sikerességét is. Ha ugyanis egy bizonyos szint alá csökken a potenciális nézők száma, kérdéses, ki fogja milliárdos beruházással kiépíteni a digitális sugárzáshoz szükséges hálózatot. „Az Antenna Hungária Zrt. technikai és üzleti értelemben továbbra is készen áll arra, hogy versenybe szálljon egy jövőbeni tenderen” – mondja Tóth András, a pályázat esélyeseként számon tartott cég kommunikációs igazgatója. A szakmában egyébként továbbra is a tender biztos befutójának tartják az Antennát, ám a hírek szerint a pályázatba foglalt digitális rádió-műsorszórási engedélyért mások is szívesen versenybe szállnának, ha ez a kiírás szerint nem lenne összekötve a tévével. Találgatások szerint a most készülő módosítások akár ezt is lehetővé tehetik.
Egyébként 2010 júliusa a fentieken kívül más okból sem bizonyult szerencsés időpontnak. Parlamenti választások után és önkormányzati választások előtt lesz az ország, a 2 millió potenciálisan érintett szavazó pedig politikai szempontból sem elhanyagolható. Mi lesz, ha épp ekkor kell kenyértörésre vinni az ügyet a két legnézettebb magyar tévécsatornával?
A történetben 2012 azért is kulcsdátum, mert az Európai Unió irányelve szerint legkésőbb akkor le kell kapcsolni az analóg sugárzást. Vagyis addigra már lennie kell digitális szórásnak (feltéve, hogy az ország nem marad földfelszíni tévésugárzás nélkül). Nem valószínű, hogy a két kereskedelmi tévé ebből ki akarna maradni, tehát erre az időpontra csatlakozniuk kellene a rendszerhez; már csak az a kérdés, milyen alku szerint.
