Gazdaság

Van elég hely a temetőkben

A fővárosban 120 ezer forint alatt nem úszható meg egy temetés, ennyi pénzért szóróparcellában búcsúztatható az elhunyt. A Fiumei úti sírkertben egy hagyományos, koporsós temetés viszont akár 700-800 ezer forintba is kerülhet. Az előrelátóak előtakarékoskodhatnak saját temetésükre, a hozzátartozók pedig hitelt vehetnek fel.

Egy hagyományos sírhely a budapesti temetőkben 50-250 ezer forint között váltható meg 25 éves időtartamra. Az 50 ezres árért a Rákoskeresztúri új köztemető főbejáratától 3 kilométerre válthatunk sírhelyet, 250 ezerért a Fiumei úti temető kiemelt helyein válogathatunk – vázolta a lehetőségeket Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. szolgáltatási fôosztályvezetôje.


Bár az eltérő sírhelyárak, a különböző mennyiségű és minőségű temetési szolgáltatások igénybevétele miatt lényegében lehetetlen átlagos árakat mondani, megközelítőleg rögzíthető, hogy a fővárosban a legolcsóbb hagyományos (koporsós) temetés 180 ezer, a hamvasztásos (urnás) 140 ezer, míg a szórásos 120-130 ezer forintba kerül. Vidéken ezeknél valamivel alacsonyabbak az árak, de folyamatosan követik a fővárosi változásokat – tette hozzá a főosztályvezető. Ebben az évben egyébként átlagosan 8,1 százalékkal nőttek a temetkezés költségei, nem utolsósorban a múlt évi áfaemelés következtében is.

Felső határ a csillagos ég

Persze ezek némileg félrevezető árak hiszen egy átlagos koporsós temetés inkább 250 ezer forintba kerül – árnyalja a képet Somogyi Tibor – hozzátéve, hogy a hamvasztásos temetés is akkor kerül 140 ezerbe, ha már meglévő fülkébe teszik az urnát, mert ha nem, akkor további 20-40 ezer forint pluszköltséggel számolhatunk.



Van elég hely a temetőkben 1

Fiumei úti sírkert (Fotó: BTI)


Amúgy felső határ a temetéseknél sincsen, a Fiumei úti temető egy-egy kiemelt helyén akár 700-800 ezer forintba is kerülhet egy koporsós temetés, amit az olyan extrák, mint például egy lovashintós szállítás, még tovább emelhetnek.


Gigantikus új köztemető

A Rákoskeresztúri új köztemető Európa egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb temetője. 207 hektár nagyságú területével nagyobb, mint Budapest V. kerülete. 1886-os megnyitása óta körülbelül 3 millió elhunytat temettek ide. A geometrikus elrendezésű temetőben 301 parcella található, a főbejárattól legtávolabb eső 301-es parcellában földelték el Nagy Imre és mártírtársai holttesteit 1958-ban, ami mára a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé vált.


—-Előtörlesztés, hitel—-

Ha viszonylag nehezen szokjuk is meg, de mára a temetkezés is egy lett a szolgáltatások között, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy finanszírozására különböző pénzügyi konstrukciók állnak az ügyfelek rendelkezésére. Ma már az ügyfél előtakarékoskodhat saját temetésére, aminek három oka lehet – magyarázta a főosztályvezető: az ügyfélnek nincsenek hozzátartozói, nem akarja a költséggel rokonait terhelni, vagy éppen „túl jól” ismeri a hozzátartozókat, ezért nem bízná rájuk a temetést.


Az előtakarékosság lényege, hogy például egy 200 ezer forintra kalkulált temetésnél is induló részletként a mindenkori közköltséges temetés díját – most körülbelül 70 ezer forint – be kell fizetni, így ha netalántán másnap meghalna az ügyfél, akkor is eltemeti az intézet, noha a további részleteket még nem fizette be.


A hozzátartozók pedig speciális hitelt vehetnek fel temetési célra, melyet jelenleg egyedül az OTP Bank folyósít.

Elfogadottá vált a hamvasztás

Az elmúlt évtizedekben egyébként alaposan megváltoztak temetkezési szokásaink. A fővárosban az évi 21-22 ezer temetés mindössze 28 százalékát végzik hagyományos, koporsós módon, s a hamvasztások jelenlegi 72 százalékos aránya tovább nő majd az elkövetkező években. Szóróparcella egyelőre csak három fővárosi temetőben található, a temetések 12 százaléka bonyolódik így (ami természetesen a hamvasztásos formán belül értendő.)



Van elég hely a temetőkben 2

Urna Pantheon a Fiumei úti temetõben (Fotó: BTI)


Vidéken éppen fordított, 70-30 a hagyományos-hamvasztásos arány egyelőre. Érdekességként ugyanakkor megemlíthető, hogy hazánkban a legnagyobb, 90 százalékos arányban Tatabányán hamvasztják az elhunytakat, aminek azonban az a prózai magyarázata, hogy a városi temetőt nem tudják bővíteni, a hozzátartozók viszont nem kívánják máshol eltemettetni halottaikat.

Megszűnt a helyszűke


A hamvasztás fokozatos térnyerésével az a gond is elhárult, hogy fővárosi temetőket kelljen „bezárni” az új temetések előtt, ahogy az 10-15 évvel ezelőtt fenyegetett. A nyolcvanas évek elején például a Farkasréten nem lehetett új sírhelyekre temetkezni két esztendőn keresztül.


Jelenleg a főváros 14 temetője közül kettőben küzdenek helygondokkal. A csepeli temetőt területvásárlással már bővítették, s ugyanez történik a cinkotai temető esetében is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik