Gazdaság

Aukciók: teljes gőzzel

A magyar műkereskedelem két rivális szereplője Kieselbach Tamás és Virág Judit; a piaci tendenciákat, a trendeket a legegyszerűbben e két galéria aukcióin mérheti le az, aki érdeklődik a műtárgyak árainak változása iránt. A Falk Miksa utca két erős vára októberben megméreti magát. Ahogy a FigyelőNet írta, október 16-án az előbbi, október 17-én pedig a Virág Judit Galéria rendez aukciót 18 órától a Budapest Kongresszusi Központban.

Az mindkét kínálatban érzékelhető, hogy egyre nehezebb igazán kvalitásos klasszikus, jó képet szerezni, a neveket pedig igencsak meg kell fizetni. Az is jól látszik, ha a vevőiket meg akarják tartani, akkor lassan e két galériának is profilt kell igazítania, erre már korábban is láthattunk törekvéseket, volt, aki a fotók, és volt, aki a kortárs művészet felé tett lépéseket. Virág Juditnál a kortárs kerül előtérbe, bár a szerdai aukción klasszikus nevekre is lehet licitálni.

Vásárlóbarát kínálat

A Kongresszusi Központban ez alkalommal 207 festményre, rajzra, kerámiára lehet ajánlatot tenni. A kínálatot végignézve két elem azonnal látható. Az egyik, hogy az árak vonatkozásában mintha a galéria nyitna a kevés pénzű, de igényes középosztály felé: több viszonylag kvalitásos és alacsony árfekvésű műalkotásra is lehet licitálni. Ilyen az 1934-ben Bene Géza által jegyzett Csónakház című rajz 120 ezer forintért, vagy Ámos Imre 1940-es Aligai kert című munkája 160 ezer forintért. Ide lehet sorolni Aba-Novák Vilmos 1921-ben rajzolt női aktját 240 ezer forintért és Márffy Ödön fiatal lovas férfiját 200 ezer forintért.



Aukciók: teljes gőzzel 1

Képgaléria


A másik elem a „kortárs” kínálat mennyisége. Az árak megítélése ezen a területen nem egyszerű, nehéz eldönteni, hogy érdemes-e, reális-e befektetni 800 ezer forintot Fehér László 1974-ben készült nádasos önarcképébe, vagy 300 ezret Deim Pál grafikájába. Ugyanakkor sem Fehér, sem Deim nem mondható igazi kortárs művésznek, életútjuk – bár mindketten ma is alkotnak – szinte már klasszikusnak mondható. A kínálatból még mindig hiányzik a fiatal, de ugyanakkor kipróbált kortárs generáció. Az óvatosság persze érthető és indokolt, az a „gyűjtő”, aki eddig az őszi levelekben pompázó nagybányai tájban hitt, nehezen vevője egy modern, geometrikus formának.

—-Röpködnek a milliók—-

A klasszikus nevek is reprezentálják a szerdai aukciót. Rögtön a 24. tétel Aba-Novák Vilmos 1935-ben festett Vihar című alkotása. A fiatalon elhunyt festőzseni borongós képe talán már az egy évvel későbbi halálát jövendöli. Kevesen tudják, hogy Aba-Novákban olyan mérhetetlen alkotói vágy égett élete utolsó pár évében, hogy ezt a belső tüzet egyensúlyba tartva jeget kellett szopogatnia festés közben. Nem véletlen, hogy a legemblematikusabb, a sors elkerülhetetlenségével foglalkozó képek ez alatt az idő alatt kerültek ki Aba-Novák ecsete alól.

Négy tétellel odébb Patkó Károly fantasztikus színekkel megfestett tájképe kerül terítékre. A kép 1930-ban készült, és szintén 4,2 millió forintról kezdi az árversenyt. Azoknak is érdemes a szerdai aukción részt venniük, akik nagyon sok pénzt akarnak elkölteni, az ő figyelmükbe ajánljuk Rippl-Rónai 1914-es női arcképét 12 millió forintért.

Figyeljünk Vaszaryra!

A közeli jövő műkereskedelmi favoritjai minden bizonnyal az 1867-ben Kaposváron született és 1939-ben Budapesten elhunyt Vaszary János alkotásai lesznek. Az őszi kiállítási szezonban régi adósságát törleszti a művészettörténet, amikor ezen a héten megnyílik a mester gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat végigköveti a Székely Bertalan-növendék kiteljesedését; valamint a müncheni akadémiai, majd párizsi tanulmányokat.

A sokat utazó művész az egyik legmerészebb színhasználó, festészete talán emiatt is kedvelt. Vaszary 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ekkor alakult ki jellemző stílusa, amelyet leginkább a spontaneitás jellemez. Vaszary a Képzőművészek Új Társasága (KUT) egyik vezető mestere, majd az Új Művészek Egyesülete (UME) alapító tagja. Több művészeti díjat kapott, 1902-ben pedig állami kis aranyérmet, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Szerdán, ha valaki Vaszaryt szeretne a nappaliba, mélyen zsebbe kell nyúlnia, a Tengerparton című alkotásért minimum 12 millió forintot kell a mellényzsebbe pakolni.

A fényvarázsló Egry

Egy másik festőzseni, az egyszerűen „lebalatonitájfestőzött” Egry József remekműve is terítékre kerül, egy 73×102 centiméteres kép, igaz az induló ár ez esetben is 12 millió forint. Egry 2008-ban ünnepelné születésének 125. évfordulóját. Ez alkalomból rövidesen reprezentatív kiállítása nyílik Budapesten a Volksbank Galériában, ahol válogatott remekműveken keresztül ismerhető meg művészete és mindaz a festészeti hatás, amellyel géniusza ma is alakítja a kortárs művészetet.

Egry az egyik legkeresettebb és stabilan az egyik legdrágább 20. századi festő, talán azért, mert kiemelkedő életművéből nagyon kevés képet lehet megvásárolni. Mint az ismeretes, a háború alatt műterme bombatalálatot kapott, hetven alkotása ekkor megsemmisült, így ha felbukkan tőle valami az aukciókon, az biztosan kiemelkedő árszínvonal mellett találja meg új tulajdonosát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik