Hadüzenetként is értékelheti akár a befektetési életbiztosítások boomja nyomán az elmúlt években igen nagyra nőtt Brokernet, hogy a belőle tavaly kivált „szakadár csoport” és öt biztosító közös nyilatkozatot adott ki a napokban. A Balázs Attila nevével fémjelzett Bridge Hungary Zrt. és az öt biztosító – az ING, az Aegon, az OTP Garancia, az Allianz és az Union – csupa olyasmiben állapodott meg, ami annyira kézenfekvő, hogy éppen ezért gyanús – olvasható a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában.
Szép, hogy közös munkával kívánják elérni ügyfeleik életbiztosítási igényeinek kielégítését. Az is, hogy termékeik „alapos és teljes körű megismertetésével, átláthatóságával és elterjesztésével” szándékoznak hozzájárulni az általános magyar pénzügyi szolgáltatási színvonal emeléséhez.
Ám ha tudjuk, hogy Balázs Attila meglehetősen viharos körülmények között távozott a Brokernettől, s az öt neves biztosító közül egyik sem áll szerződésben a legnagyobb független közvetítőnek számító társasággal, rögtön világossá válik, kinek is szólhat valójában az üzenet.
Kockáztatásra bíztatnak
A Figyelő több különböző forrásból is úgy értesült, hogy a Brokernettől azért idegenkedik a hazai biztosítók egy része, mert a társaság üzletkötői hajlamosak rábeszélni ügyfeleiket a hitelfelvételre, holott azoknak maguktól nem is jutott eszükbe ilyesmi. A modell a következő: végy fel a házadra vagy lakásodra néhány millió forint jelzálogkölcsönt, s ezt a pénzt – a kedvező tőkepiaci helyzetnek köszönhetően – olyan jó hozammal tudod fialtatni egy unit-linked biztosításban, hogy abból ki tudod fizetni a hitelt. Így aztán néhány év alatt szép pénzt tudsz csinálni a semmiből.
Az utóbbi években a rendszer működik is. Nem kis részben a látványos növekedést produkáló távol-keleti részvényalapok jóvoltából a unit-linked alapok szépen teljesítenek: tavaly volt köztük olyan is, amely 50 százalék feletti hozamot produkált. Ám abból, hogy a hozam tavaly jó volt, még egyáltalán nem következik, hogy az idén is jó lesz. Sőt, az is megeshet, hogy a részvényekbe fektető alapok egyszer csak egyáltalán nem hoznak nyereséget, éppenséggel negatívba is fordulhatnak.
A kockáztató ügyfél a jó ügyfél
Az egyik, neve elhallgatását kérő biztosítóvezető állítja, ezzel a módszerrel igen jó pénzhez jutnak a hitelközvetítésre is egyre jobban rákapó hálózatok. Ügynökeik így bezsebelhetik a hitelértékesítésért járó 2 százalékos jutalékot, ha pedig még sikerül rávenniük az ügyfelet arra is, hogy a hitelből biztosítást vegyen, úgy annak a jutaléka is megvan.
Több biztosítós szakember is azt állította a Figyelőnek, hogy a brokernetes ügynökök közkedvelt „modellje” szerint két-három év elteltével a szerződést díjmentesíttetik az ügyféllel, mondván: van helyette egy bomba jó befektetési lehetőség. Azt azonban nem mindig közlik, hogy két év után nem a kétéves befizetés szolgál majd a díjmentesített szerződés alapjául, hanem annak mindössze 30 százaléka. Az ügynök viszont örülhet az extraprofitnak, ugyanis a 130-140 százalékos jutalékot az új szerződés megkötése után is bezsebelheti.
Már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint is kérdéses, hogy a multi level marketing módszereire épülő értékesítési hálózatok mennyire átláthatóan tevékenykednek. Éppen ezért kérdses az is, hogy a Bridge Hungary Zrt. mennyire hoz új szellemet a piacra.
(A lap csütörtökön utcára kerülő számában olvashat arról is, hogy melyik biztosító miért nem szerződött a Brokernettel, és megtudható az is, hogy egy-egy biztosítás értékesítésekor mennyi pénzt keres a közvetítő cég.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
