A „Kinőni Magyarországot – Hazai innovatív vállalatok lehetőségei a világban” című – a Heti Válasz által szervezett – konferencián Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára kulcskérdésnek nevezte azt, hogy a kereslet erősítésével emelkedjenek a vállalatok kutatási-fejlesztési-innovációs ráfordításai.
A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy a tavasszal elfogadott K+F+I stratégia 2010-re a GDP 1,4 százalékában, 2013-ra pedig a GDP 1,8 százalékában határozta meg a kutatás-fejlesztés-innováció ráfordításait, míg tavaly, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez egy százalék volt.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elfogadhatatlannak tartotta ezt az arányt, és kifogásolta, hogy a felsőoktatás nem alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz. Az MTA első embere, Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy Magyarország a tudományos eredményeket illetően a 25. a világranglistán, és több előadó is hangsúlyozta, hogy az ország ezen a téren jobban teljesít, mint a gazdaságban.
Az innovatív vállalatok képviselői a kiszámíthatóság, az átláthatóság szükségességét emelték ki. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kormányzati intézkedések miatt visszafogni kényszerülnek a beruházásokat, pedig a gyógyszervállalkozás költ árbevételéből a legnagyobb arányban kutatás-fejlesztésre.
Az idén várhatóan 15 milliárd forintot fordítanak erre a célra, szemben a tavalyi 13,7 milliárd forinttal, ami az árbevétel 8 százalékát tette ki. A beruházásokra viszont, jövőre 26,3 milliárd forint helyett 15 milliárdot költenek. Bogsch Erik felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszeriparban a kutatás-fejlesztés minimum 5-10 éves folyamat, amihez kiszámíthatóság szükséges.
