Európa játékboltjaiban az augusztus általában igencsak lagymatag hónap, az idén azonban másképp alakult a helyzet. Igaz, most sem a vevők tolongtak az üzletekben, sokkal inkább a különböző televíziós stábok és az egyéb újságírók. A nyár végi uborkaszezon szenzációt ígérő drámai történetét ugyanis az amerikai Mattel, a világ legnagyobb gyerekjátékgyártója szolgáltatta. A cég a múlt hónapban több mint 18 millió olyan gyerekjátékot – köztük Barbie, Batman és Polly Pocket babákat és különböző kisautókat – hívott vissza, amelyeket Kínában állítottak elő. Ezekről kiderült ugyanis, hogy a gyártásuk során használt festék a megengedettnél jóval több, súlyosan mérgező ólmot tartalmaz, esetleg olyan apró mágnesdarabok válnak le róluk, amelyeket a kisgyermekek könnyen lenyelhetnek, illetve egyéb okból veszélyesek vagy ártalmas az egészségre.
Babák egy kínai futószalagon. Végtelen történet.
A riadókürtöket persze nem Európában, hanem a Mattel hazájában, az Egyesült Államokban fújták meg. A történet érdekessége azonban, hogy immár nem először van gond a Kínában gyártott Mattel-termékekkel, világraszóló pánik mégis csupán most lett a visszahívási akcióból. Már 2006 novemberében előfordult például, hogy játékokról levált apró darabkák lenyelése miatt egymás után három kisgyermeket is meg kellett műteni. Majd következett az idén augusztusi „Toy Story”, amikor is a hónap elején előbb mintegy másfél millió játékot rendeltek vissza lóhalálában (Figyelő, 2007/33. szám), majd a következő hetekben további több tízmilliót.
UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS. Az Atlanti-óceán túlpartjáról érkező vészjelzés az öreg kontinensen is megtette a hatását. Kína és az Európai Unió a termékbiztonság területén már most is meglehetősen szorosan együttműködik, Peking például időről időre jelentést küld Brüsszelnek azokról az intézkedésekről, amelyeket ezen a területen tett, illetve arról, hogy azoknak milyen hatásuk volt. Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos a Mattel-válság hírére szinte nyomban kemény hangú üzenetet intézett az ázsiai országhoz. „Ez az utolsó figyelmeztetés. Ha októberben nem kapunk kielégítő jelentést, új intézkedéseket foganatosítunk, amelyek között termékek betiltása is szóba jöhet” – írta a Bulgária csatlakozásával mindössze ez év elején hivatalba lépett uniós biztos. Más kérdés, hogy Pekinget aligha érte meglepetésként Kuneva kifakadása, aki júliusban – néhány héttel a játékbotrány kipattanása előtt – Kínában járt, s határozott felhívta a figyelmet az Európába exportált áruk minőségének javítására.
Ezzel együtt az Európai Bizottság – az erősödő fogyasztóvédelmi aggodalmak ellenére – nem osztja azt a nézetet, miszerint a közösségnek jobban védenie kellene piacát a kínai termékekkel szemben. Az ázsiai országot Brüsszel egyébként is csak a probléma egyik részének tekinti, a másikat az amúgy szigorú uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiányos betartásában véli felfedezni. A biztos ezért a következő két hónapban vizsgálat tárgyává teszi – első nekifutásra a játékok biztonságát illetően -, hogy kielégítően működnek-e az ellenőrző mechanizmusok az egyes tagállamokban.
Kuneva a szóban forgó felülvizsgálatot részben az európai fogyasztóvédők sürgetésére hirdette meg. „A Mattel-féle incidens lényeges kérdéseket vet fel, nemcsak a vállalattal, hanem az európai termékbiztonsági jogszabályokkal és azok érvényesítésével kapcsolatban is” – fogalmazott Jim Murray, a legnagyobb európai fogyasztóvédelmi szervezet, a Bureau Européen des Unions de Consommateurs (BEUC) igazgatója a minap Günter Verheugen iparügyi biztosnak írt levelében. Kérdés például, az amerikai visszahívásokat követően az illetékes tagállami hatóságok milyen piacfelügyeleti intézkedéseket tettek annak megállapítására, hogy hasonló termékek kerültek-e az európai piacokra is.
A fogyasztóvédők emellett a játékokat és más termékeket exportáló vállalatokat is szigorúbb ellenőrzés alá helyeznék. A gyártóknak és az exportőröknek jelenleg a túlzott bürokratikus terhek elkerülése és az önszabályozás elve miatt jobbára csak egy megfelelőségi nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy termékük eleget tesz az EU biztonsági és egészségvédelmi előírásainak. Ez a feltétele annak, hogy a behozott árura felkerüljön a „CE” (az Európai Közösség francia rövidítése) jelzés, ami nélkül a jelenleg érvényes szabályok szerint az elvileg nem kerülhet forgalomba az egységes belső piacon. Igen ám, csakhogy a Mattel által nagy sietve visszahívott és potenciálisan veszélyes játékok is CE jelzéssel voltak ellátva. A BEUC szerint sok fogyasztó tévesen azt hiszi, hogy a CE jelzés azt jelenti, a terméket az EU-ban gyártották, ami elsősorban a kontinensen kívülről származó termékek esetében nagy marketing-előnyökkel bír. Az európai fogyasztóvédők ezért megvonnák a speciális jelzést, ráadásul egy olyan technikai dokumentáció prezentálására köteleznék a játékgyártókat, amely a teljes kereskedelmi láncon végigkísérné a terméket.
A fogyasztóvédelmi biztos ugyanakkor a történet pozitív oldalára is rátalált. Az, hogy egy világcég inkább visszahívja a termékeit, mintsem kockáztat, megítélése szerint annak a jele, hogy a rendszer működik. „A hallgatás miatt jobban kell aggódni, mint ha valaki cselekszik. Az átláthatóság bizalmat szül” – próbálta happy enddel zárni a történetet Meglena Kuneva. Félő azonban, hogy a kínai Toy Storynak még messze nincs vége.
Amerikai segítség
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumi államtitkára bízik abban, hogy Kína fel tud nőni a magasabb minőségi követelményekhez. Israel Hernandez múlt heti budapesti látogatásakor válaszolt kérdéseinkre.
– Az utóbbi hónapokban az amerikai hatóságok több kínai terméket rendeltek vissza, miután egészségre ártalmasnak vagy balesetveszélyesnek minősítették azokat. Hogyan befolyásolja mindez Amerika és Kína kereskedelmi kapcsolatait?
– Valóban kiemelt figyelem terelődött a kínai termékek minőségére az utóbbi időben, de a fogkrém-, gumiabroncs- vagy gyerekjáték-botrányok ellenére is azt gondolom, a már most is igen kiterjedt gazdasági kapcsolataink tovább fognak bővülni. Persze ehhez sok mindennek meg kell változnia. Most már a legmagasabb politikai szinten folynak a tárgyalások, és némi eredményről is beszámolhatok. A napokban például kötöttünk egy megállapodást Kínával, amelynek értelmében csak olyan termékeket viszünk be egymás országába, amelyek maximálisan megfelelnek a helyi minőségi elvárásoknak. Ezt nagyon jó irányba tett lépésnek érzem. Ráadásul egészen konkrét ügyben is megegyezett a két ország: Kína betiltja az ólomtartalmú festékek használatát a gyerekjátékoknál, így a közeljövőben e tekintetben már egész biztosan teljesen biztonságos kínai játékokat vehetnek a kezükbe a gyerekek világszerte.
– Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy az ezen túlmenően szükséges változások rutinná válhassanak Kínában?
– Egyértelmű, hogy paradigmaváltásra van szükség, ami nem megy egyik napról a másikra. Változnia kell a kínai üzleti működési modell egészének, és a gazdasági élet szereplőinek meg kell érteniük, hogy ha nem teljesítik a nemzetközi minőségi elvárásokat, akkor annak komoly következményei lehetnek. Ez egy hosszú folyamat lesz.
– Az Egyesült Államok segít Kínának ebben a küzdelemben bármilyen eszközzel?
– A már említett megállapodásnak ez is része. A szükséges kontrollmechanizmusok és megfelelő infrastruktúra kiépítéséhez minden útmutatást és szabványt megadunk.
FEKETE EMESE
