A szorgos rovarok tehát elméletileg aknák vagy bombák felderítésérére is alkalmasak. Ezt leginkább laboratóriumban, de újabban terepen is sikerült bizonyítani. A gond csak az, hogy a méhek alkalmazása az efféle feladatokra megfelelően kidolgozott eszközök hiányában eddig meglehetősen nehézkesnek bizonyult.
Az Inscentinel nevű brit vállalkozásnál azonban most igazi, a méheket szenzorként tartalmazó, hordozható bomba-detektorokat fejlesztettek. A laptoppal összekapcsolandó „műszer” ráadásul vigyáz az érzékelőként alkalmazott rovarokra is, amelyeket egy-két nap „munka” után visszaengednek a kaptárba.
A „műszer” felkészítése a klasszikus kondicionálás nevű tanulási folyamaton alapul. Ennek során mindig cukros oldattal jutalmazzák a speciális kazettába zárt méheket, ha robbanóanyagokra jellemző vegyületeket juttatnak környezetükbe. Megfelelő számú – 20-30 – szagoltatás és az azt követő pozitív megerősítés után az ízeltlábúak agyában a bomba és az élelem összekapcsolódik, ami feltételes reflexet vált ki bennük: szájszervük ugyanis a jutalom tudatában ki-kitüremkedik. Ez pedig videokamerával, és erre kidolgozott képelemző szoftverrel azonosítható; a méhek így megbízhatóan jelzik a keresett anyagokat. A rovarok ráadásul állítólag sokkal hatékonyabban dolgoznak, mint a kutyák, amelyek – amellett, hogy szaglásuk kevésbé kifinomult – a jutalom reményében olykor hazudni is hajlamosak.
A kutatók módszere nemcsak bombák, hanem számos egyéb vegyület – kábítószer, az élelmiszerek romlását jelző anyagok – érzékelését is lehetővé teszi. Az Inscentinel most az orvosi diagnosztika irányába is fejleszti megoldását: idővel a leheletből, vagy vizeletből azonosítaná a méhekkel a rákos elváltozásokra jellemző molekulákat.
