Visszasírja a rendőrök egy része Bene László volt országos rendőrfőkapitányt, aki szeptember óta az Magyar Nemzeti Bank bankbiztonsági szolgálatának élén folytatja karrierjét. A lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő rendőrök szerint az utóbbi évek szakmailag legrátermettebb vezetőjét menesztette Gyurcsány Ferenc kormányfő az úgynevezett Zsanett-ügy kirobbanásakor. „Még az MTV Szabadság téri ostromakor és az október 23-i tüntetésen bekövetkezett hatósági jogsértések sem őt kellett volna, hogy elsodorják, mivel éppen külföldön tartózkodott. Sokkal inkább a helyettesét, Szabadfi Árpádot, aki mindkét alkalommal az operatív irányító testület tagja volt. Ám érthetetlen módon őt a helyén hagyták” – érzékeltette a Figyelőnek egy fővárosi rendőrségi szakértő, milyen hektikusan reagál a botrányokra a politika.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó rendőrök kritikája szerint egy évvel az őszi események után sem áll magasabb szakmai, erkölcsi nívón az állomány, mint akkor. Tavasz óta kicserélődött a vezetés, ám az újak sem nagyon újak, mert a régi tábornoki kar tagjai közül választották ki őket. Miután távozott Bene László országos és Gergényi Péter budapesti főkapitány, az ORFK élére Bencze Józsefet a VPOP vezetéséből hívták át, a BRFK élére pedig Tóth Gábort, Gergényi bűnügyi helyettesét nevezték ki.
ELMARADT VÉRFRISSÍTÉS. A névtelenséget kérve nyilatkozó rendőrök nem vonják kétségbe az új vezetők kvalitásait, ám álláspontjuk szerint teljes tabula rasát kellett volna végrehajtani. „Nyelveket beszélő, külföldi szakmai tapasztalatokkal rendelkező alezredeseket, ezredeseket kellett volna inkább a vezetői székekbe ültetni, akik nincsenek tekintettel semmilyen szakmai vagy politikai lekötelezettségre” – fogalmazott egyikük. Tarjányi Péter rendőrségi szakértő is úgy látja, hogy egyértelműen elmaradt a „vérfrissítés”. Pedig szükség lett volna rá ahhoz, hogy a testület eredményesen vehesse fel a harcot a bűnözés legújabb, országhatárokon átívelő formáival szemben, amelyek nemcsak az egyes embereknek okoznak komoly károkat, hanem nemzetgazdasági szinten is.
Rendőrségi helyzetjelentés
LÉTSZÁMHIÁNY. A rendőrségnél jelenleg mintegy 36 ezer ember dolgozik, s 5 százalékos a létszámhiány.
FORRÁSHIÁNY. A rendőrség évek óta forráshiányos, ám nem küzd likviditási zavarokkal: 2007-ben 177,4 milliárd forintból gazdálkodhat. „Alig van gépkocsi, ami 3 évnél idősebb, a csapaterős technikai eszközök csaknem teljes cseréjét végrehajtottuk” – jelentette ki a Figyelőnek Bencze József. Mint fogalmazott, a jövő évi költségvetés vitájában az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal együtt erősen fog lobbizni a rendőrség anyagi feltételeinek javításáért.
FÚZIÓ ELŐTT. A schengeni övezethez való csatlakozás jegyében 2008. január elsejéig lezajlik a rendőrség és a 11 ezer fős határőrség integrációja. Az első időben a fúzió többletkiadással jár, az új, a párhuzamos-ságokat kiküszöbölő struktúrával azonban a várakozások szerint később több tízmilliárdot takarít meg a központi költségvetés.
Más szakértők is azt hangsúlyozzák, hogy magasabb szakmai nívó, s következetes felelősségre vonás állíthatja csak helyre a rendőrség megtépázott tekintélyét. A beosztott rendőrök elkeseredettek, mert azt látják, hogy egy bizonyos szinttől felfelé a „kéz kezet mos” elve érvényesül, s a parafadugó-effektus működik. Ez azt jelenti, hogy a botrány átmenetileg lehúzza a mélybe a hibázó vezetőket, ám később annál magasabb poszton bukkannak fel, vagy az üzleti szférában kínálnak számukra vezető állást. „A legeslegrosszabb, ami történhet velük, hogy nyugdíjazzák őket” – mondta az egyik rendőr. Példaként a Rebisz, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt vezetőjét, Dobozi Józsefet említette, akit a Zsanett-ügy kirobbanását követően eltávolítottak beosztásából, ám utóbb az új országos rendőrfőkapitány közvetlen tanácsadójának nevezték ki.
A Figyelőnek nyilatkozó Bencze József országos rendőrfőkapitány most azt ígéri, hogy ha szabálytalanság merül fel, nem lesz tekintettel arra, ki milyen rangban szolgál (a főkapitány gondolatait néhány kérdésről lásd külön). Az őszi zavargások okait feltáró Papp-bizottság azonban hat rendőri felső vezető felelősségét állapította meg, s mint a múlt héten kiderült, ez egyikük számára sem járt negatív következménnyel, sőt hármójukat magasabb rangra emelték. Tarjányi szerint óriási hiba volt az ORFK részéről, hogy nem adta ki rögtön a felelősök nevét, az őszinteség ugyanis emelte volna a szervezet hitelességét. Lapunk úgy értesült, alsóbb szinten azért csendben végbementek vezetőcserék. Távozott a BRFK sajtószóvivője, s többekkel együtt a kardlapozásért felelős parancsnoknak is felvetették, hogy „közel vagy a nyugdíjhoz, lehet távozni így is, meg úgy is”. Az illető gondolkodási időt kért, majd inkább felállt.
A 2004-ben Szekszárdon 34 fővel megalakult, s azóta 1500 fős tagsággal rendelkező Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) ezzel együtt is vitatja, hogy bármi lényegi változás történne. Az alternatív érdekvédők főtitkára, Szima Judit rendőr-alezredes szerint a TMRSZ nem sírja vissza Bene Lászlót, sőt nem sír a jelenlegi vezetésért sem, mivel nekik maguknak feletteseik folyamatos retorzióitól kell tartaniuk. Szima Judit ellen például az elmúlt években kilenc fegyelmi eljárást kezdeményeztek, több tízezerrel csökkentették a fizetését, alsóbb beosztásba sorolták, újabban nyugdíjazni akarják. A Figyelőnek azt nyilatkozta: nagyon más a médiának festett kép, mint a valóság. „Hogy egy klasszikust idézzek: »Nem használtunk viperát«„ – érzékeltette, hogy mi az a mentalitás, amely elhitelteleníti az egész testületet. Amikor elküldik a kirabolt turistát, hogy jöjjön vissza hétfőn, mert „nincs ügyfélfogadás”, amikor órák múlva ér a helyszínelő a feltört gépkocsihoz, s a tulajdonos a következő esetkor már ki sem hívja a rendőrt, mert nincs annyi ideje, s „úgysem lesz meg az elkövető”, akkor könnyen lehet statisztikai adatok alapján Európa legbiztonságosabb fővárosáról beszélni. A TMRSZ vezetője keserűen panaszolja, hogy a „polgárbarát rendőrség” mint stratégiai elv már papíron sem létezik. Szima elmondása szerint „az országban nem egy helyen a rendőrt úgy zavarják ki az utcára, hogy büntetnie kell; ha pedig nem büntet, akkor a vezetője szerint nem dolgozik megfelelő módon, ezért azzal fenyegetik meg, hogy csökkentik a fizetését”.
Ma egy közrendőr átlagosan havi nettó 100-130 ezer forintot keres. Egy kezdő járőr körülbelül 80 ezret visz haza. Az alacsony fizetés önmagában is perspektíva nélküli helyzetet teremt. A mindennapos frusztráció, az állampolgároktól elszenvedett sérelem és az anyagi problémák miatt érzelmi deficit alakul ki bennük. „Ki úgy kompenzálja, hogy elmenekül a rendőrségtől, ki úgy, hogy stresszel, vegzálja az ellenőrzötteket, és nem az elvárható mértékben udvarias, ki pedig zsebre dolgozik” – sorolja a főtitkár önkritikusan, miért nem úgy működik a testület, ahogyan azt a társadalom elvárná.
Bűnök és bűnhődések
A múlt év ősze óta jogerős ítélet egy sem született, de még vádemelés is csupán az esetek egytizedénél történt a rendőrök ellen tett feljelentések kapcsán. Az elkövetők kilétét elsősorban az akadályozta, hogy utólag nem lehetett beazonosítani őket – tudta meg a Figyelő a Nemzeti Jogvédő Alapítványtól (NJA). Mintegy 200 rendőr ellen érkezett feljelentés, közülük körülbelül 40-et gyanúsítottak meg, végül 21 ellen emelt vádat az ügyészség. A felelősségre vonást nehezítette, hogy nem lehetett felismerni utólag a rendőrelkövetőket, mivel nem viseltek azonosító jelvényt, illetve sokuk arcát maszk takarta.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a NJA kuratóriumának ügyvezetője szerint nem egyforma intenzitással zajlanak a hatósági jogsértések és a civilek által elkövetett bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások.
A szeptemberben és október 23-án utcára vonult tüntetők közül azóta már többeket jogerősen elítéltek, míg az eljárás alá vont rendőrök ügye mostanában került csak a bíróságok elé, alig egy-két tárgyalás zajlott ügyükben, ráadásul bizonyítottság hiányában számos eljárást megszüntettek. Megítélése szerint az elsőfokú bíróságok több esetben a büntetéskiszabási szabályokat sértő, szigorú ítéleteket hoztak. „Egyik védencünk, egy fiatalember az Astoria közelében egy csoport tagjaként megütött és megrugdosott egy üresen álló rendőrségi gépjárművet, amiben 200 ezer forintot meg nem haladó kár keletkezett. Ehhez képest első fokon 1 év 2 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték, s három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától” – említett példát az indokolatlan ítélkezési keménységre a kuratóriumi ügyvezető. A másodfok nemrég 8 hónapi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítette az ítéletet.
Az NJA ügyvédei által védett 60 személy egyharmada ellen megszüntették az eljárást, néhányat elítéltek, a többi ügyben jellemzően még vádirat sincs. Vontatottan halad azoknak az állampolgároknak a kártérítési ügye is, akiket ártatlanul tartottak fogva, vagy a bántalmazások során sérülést, egészségkárosodást szereztek. Egy háromszoros bordatörést és a rendőrök brutális fellépése miatt tartós ínhüvelygyulladást szenvedett kanadai/magyar üzletember 5 millió forint kártérítési igényt nyújtott be, amire az érintett rendőri szerv elutasítóan reagált, nem volt hajlandó a peren kívül tárgyalásra sem.
Az NJA ügyvédei eddig öt követelést tereltek peres útra, s másik hét ügyben kezdeményeztek peren kívüli egyezséget. A hatóságok – Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazása szerint – véletlenül sem könnyítik meg a károsultak életét. Botladozós, hosszadalmas bizonyítási eljárásra kényszerítik őket, ráadásul a jelenlegi szabályok szerint egy ügyben sokszor több különböző szervvel szemben kell fellépni, nincs „egyablakos” rendszer. Biztató jel viszont, hogy a Rebisz és az ORFK vezetői immár úgy nyilatkoztak, nem zárkóznak el a peren kívül megállapodástól.
Bencze József országos rendőrfőkapitány helyzetértékelése
Az MTV-székház ostromának szeptember 18-i évfordulójáról: „Az eddigi információk szerint kevesebb mint egy tucat rendezvényt jelentettek be. Minden helyszínt maximálisan biztosítunk, s a legkorrektebb módon működünk együtt azokkal a szervezőkkel, akik törvényes, békés rendezvényre hívják az állampolgárokat. Aki azonban bejelentés nélkül, vagy erőszakos módon kíván fellépni, annak számítania kell arra, hogy a rendőrség – törvényes eszközökkel – válaszol majd. Az elmúlt hónapokban komoly technikai fejlesztést hajtottunk végre, vízágyúkat, egyéni védőeszközöket szereztünk be, szakmai, pszichológiai képzéseken vettek részt a rendőrök, de őszintén remélem, hogy nem kell bemutatnunk felkészültségünket.”
Arról, hogy a tavaly őszi zavargások megfékezése során hibázó rendőri vezetők közül hármat előléptettek, hárman nyugdíjba vonultak: „Több komoly feltáró vizsgálatra is sor került, amelyek önkritikusan mutattak rá szakmai hibákra, hiányosságokra s egyes rendőrök fellépései kapcsán jogsértésekre, amelyek miatt büntető eljárások indultak. A megnevezett rendőri vezetők azonban nem követtek el törvénytelenséget. Előléptetésükre nem a szeptember 18-i és október 23-i tevékenységükre, hanem többéves rendőrszakmai munkájukra tekintettel került sor. A vicc szerint a távozó vezető három borítékot nyújt át az utódjának. Az elsőben az áll: fogj mindent az elődödre! A másodikban: szervezz át mindent. A harmadikban: ha még mindig nem mennek jól a dolgok, írj három borítékot. Én nem kívánok visszafelé mutogatni, az első borítékot nem bontom fel. A pálya széléről, amikor még nem én voltam az országos főkapitány, azt láttam, mutatkozott hezitálás a vezetők részéről, s a kommunikáció sem volt problémamentes. Nem garantálható egy ekkora szervezetnél, hogy holnap vagy holnapután hasonló helyzetben valamely kolléga ne kövessen el jogsértést, de a rendőri vezetőnek az a dolga, hogy ne söpörje szőnyeg alá az ilyen ügyet. Tárja fel az okokat korrekten, s ha szükséges, álljon ki, és mondja azt, elnézést, ezt és ezt az intézkedést hoztam, hogy többet ne forduljon elő. A Papp-jelentésben megnevezett, s azóta előléptetett rendőrök kiváló szakemberek. Ha minden alkalommal pellengérre állítunk embereket, akkor kivel fogom holnap ellátni a feladatainkat? Nem lehet mindenkit elbocsátani, kiszerkeszteni, adott esetben igaztalanul.”
A Zsanett-ügy nyomán kezdődött új időszámításról: „Nemcsak a személyi váltások miatt beszélhetünk új időszámításról, hanem a schengeni övezethez való csatlakozás, a határőrség és a rendőrség integrációja miatt is. A Zsanett-ügy kirobbanásával egy időben négy súlyos rendőri visszaélés került napvilágra, amelyek okkal ingatták meg a testület tekintélyét. Ezek közül egy is sok lett volna! Számottevően csökkent a rendőrség presztízse. Felmérések szerint az állampolgárok 41 százaléka mutatott együttműködést a velük szemben intézkedő rendőrökkel. Viszont innen szép nyerni. Bár nyár végére növekedett a testület iránti társadalmi bizalom, azért még van hova fejlődni. Ezt szolgálja a rendőrség szakmai nívójának emelését célzó, a Biztonság, bizalom, becsület jelszavát viselő stratégia, az etikai kódex, s a korrupciós esetek visszaszorítására hozott intézkedéscsomag. Az első perctől megköveteltem, hogy a legszigorúbban lépjünk fel a rendőri visszaélések ellen, a nulla tolerancia-elvét hirdettem meg. Vizsgálatokat rendeltem el, s azok eredményeként több kollégától megváltunk.”
A Gergényi Péter volt budapesti főkapitány ellen indított fegyelmi eljárásról: „Az eljárás nem jelenti azt, hogy valamiféle jogsértés történt; a vizsgálat éppen ennek tisztázására indult. Viszont azt gondolom, ha bármilyen kivizsgálandó ügy merül fel, nem szabad különbséget tenni őrmester és tábornok között. Felülvizsgáltattuk a rendőrség által kötött valamennyi rendőrségi megállapodást, nemcsak Gergényi tábornok úr szerződéseit.”
