Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok alapján a GDP 0,1 százalékkal emelkedett. A korábbi, előzetes közlés szerint a gazdasági növekedés a második negyedévben – a kiigazítatlan adatok alapján és a naptári hatás kiszűrésével is – 1,4 százalékos volt, tehát a tényadat ennél rosszabb.
A magyar gazdaság teljesítményének növekedése a II. negyedévben az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésénél kisebb mértékű volt. A gazdasági növekedés ütemének csökkenése az Európai Unió és az Egyesült Államok adataiban is megfigyelhető – áll a KSH jelentésében.
Kormány: minden program szerint
Mind a második negyedéves növekedési adatok, mind pedig a legújabb külkereskedelmi számok azt mutatják, hogy eredményesen, a kijelölt pályának megfelelően zajlik a kormány konszolidációs és reformprogramjának végrehajtása áll a Pénügyminisztérium közleményében.
A növekedés lassulása – ezt a statisztikai adatok szemléletesen mutatják – elsősorban azért következett be, mert az állami fogyasztás kisebb lett, a közszférában megvalósulóban van az a keresletszűkítés, amely szükséges az egyensúly helyreállításához.
A program kisebb állammal számol, és a kisebb állam kisebb állami fogyasztást jelent. Ennek hatása megjelenik a növekedési számokban, hiszen a GDP termelésben a közszféra részaránya egyáltalán nem elhanyagolható – magyarázza a PM.
A növekedés szerkezetében végbemegy az az átalakulás, melyet a program célul tűzött ki. Ez az átalakulás természetszerűleg átmeneti lassulással jár, ezért számolt a Pénzügyminisztérium az elemőzi várakozásokhoz képest lassabb növekedési ütemmel.
A program kisebb állammal számol, és a kisebb állam kisebb állami fogyasztást jelent – magyarázza a PM.
Az ipar jól teljesített
Az árutermelő ágazatok – mezőgazdaság, ipar és építőipar – hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 3,5 százalékkal nőtt. Ezt az ipar hozzáadott értékének továbbra is dinamikus, 7,8 százalékos, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó 8,4 százalékos növekedése alapozta meg.
A mezőgazdaság teljesítménye a tavaszi fagykárok és különösen az aszály következtében 7,3 százalékkal csökkent a tavalyi második negyedévhez képest.
Az építőipar hozzáadott értéke 8,3 százalékkal csökkent. A termelés mérséklődésének legfontosabb tényezője az előző években elsősorban útépítéssel foglalkozó nagy- és középvállalkozások termelésének visszaesése volt.
Zuhanás az egészségügyben
A szolgáltatások közül az egészségügyi hozzáadott értéke mérséklődött a legnagyobb mértékben, több mint 10 százalékkal. Az oktatás teljesítménye a tanulói létszám változását követve kis mértékben csökkent. A közigazgatás hozzáadott értéke a létszám- és termelékenységváltozás együttes hatását figyelembe véve csaknem 2 százalékkal mérséklődött.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a II. negyedévben a végső fogyasztás 3,3 százalékkal esett vissza. Ezen belül a háztartások végső fogyasztása 3,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal mérséklődött, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások ennél jóval nagyobb mértékben,13,8 százalékkal csökkentek, elsősorban az egészségügyi kiadások szűkülése miatt.
Visszaesett a háztartások fogyasztása
A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás a kormányzati takarékossági intézkedések következtében 2,8 százalékkal – az előző negyedévben megfigyelhetőnél lassabban – mérséklődött.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2007. II. negyedévében 0,8 százalékkal bővült. Az állóeszköz-felhalmozáson belül a feldolgozóipari beruházások jelentősen emelkedtek, míg a költségvetési kör beruházási kiadásai jelentősen visszaestek.
Az első félévben a bruttó hazai termék 1,9 százalékkal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 5,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 0,1 százalékkal növekedett. A végső fogyasztás 2,5 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,1 százalékos visszaesést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3 százalékkal nőtt, így a belföldi felhasználás kis mértékben, 0,6 százalékkal emelkedett. Az export 16 százalékkal, míg az import 14,5 százalékkal bővült.
—-A III. negyedévben akár egy százalék alá hűlhet a gazdaság—-
Mivel az aszálykárok döntően a harmadik negyedévi GDP-ben jelentkeznek, illetve az oktatási intézmények összevonása, bezárása, pedagógusok elbocsátása szintén a harmadik negyedévtől jelentkezik, a mélypontot feltehetően a harmadik negyedévben éri el a gazdaság, így akár 1 százalék alatti növekedés is elképzelhető – a Takarékbank elemzői szerint.
A negyedik negyedévtől már szerény gyorsulásra lehet számítani, elsősorban bázishatások miatt. Így 2007-ben 1,6-1,7 százalékos növekedés várható. Jövőre a gazdaság csak fokozatosan élénkülhet, az első negyedév feltehetően gyenge lesz az idei első negyedévben jellemző enyhe tél miatti magas bázis egyszeri hatása, és a lakossági fogyasztáskisimítás hatása miatt, 2008 végére is csak a 3 százalékos növekedést érheti el a magyar gazdaság, így 2008-ban is mindössze 2,5 százalékos GDP növekedésre lehet számítani.
Javuló háztartási fogyasztás az utolsó három hónapban
Borzasztónak nevezte a gazdaság állapotát Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Hangsúlyozta: ha a külső környezet nem lenne ennyire kedvező, akkor recesszió lenne. Egyértelműnek nevezte, hogy az export kedvező teljesítménye tartja felszínen a gazdaságot, a többi szegmensben mindenhol visszaesés tapasztalható.
Az elemző még a harmadik negyedévben is kedvezőtlen növekedési adatokkal számol, ugyanakkor úgy vélte, hogy az utolsó negyedben élénkülés mutatkozhat, igaz ennek jelentős része a bázishatásnak tulajdonítható.
A negyedik negyedév kedvezőbb adataira a várhatóan némileg javuló háztartási fogyasztás, az alacsonyabb építőipari visszaesés és a szolgáltatások kismértékű bővülése adhat alapot – mondta.
Az elemző szerint az év egészében a GDP bővülése várhatóan meghaladja a 2 százalékot, de nem éri el a korábban prognosztizált 2,5 százalékot.
A GKI optimistább
Nem osztja teljességgel a borúlátó jóslatokat Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese, aki szerint a harmadik negyedévben semmiképpen nem csökken egy százalék alá a gazdaság növekedése, sőt – véli – az 1,2 százaléknál kedvezőbb lehet az érték. A kutató a figyelőNetnek elmondta: javulásra számít az építőiparban, s az EU-s pénzek is „dolgozni kezdenek”.
