Még a nyári főszezonban is királyi kiszolgálásban van részük a Debrecenbe érkező vagy onnan induló utasoknak a ferihegyi zsúfoltsághoz képest. Az ottani repülőtér 3500 négyzetméteres termináljában tömegjelenetek aligha fordulnak elő, az épület inkább kong az ürességtől, ezen a héten például összesen 10 járat fordul meg a cívisvárosban. Lapunk megjelenésének napja is meglehetősen eseménytelen, csupán egyetlen mallorcai charter hozza haza a nyaralókat este fél 7-kor, és visz egy újabb turnust a spanyol üdülőszigetre. Szeptember 6-a mégis fontos nap, hiszen Kósa Lajos polgármester a reptér eladásához kéri a város közgyűlésének jóváhagyását.
Pumpált pénz
„Racionális, érthető a terv, a város vezetése belátta, hogy egy magánbefektető sikeresebben tud forgalmat generálni” – értékelte a lépést lapunknak egy szakértő. Miközben a fapados légitársaságok ma már Európa-szerte sok „isten háta mögötti” helyen is leszállnak, a modern infrastruktúrával rendelkező Debrecennek jelenleg egyetlen menetrend szerinti járata sincs: sem fapados, sem hagyományos légitársaság nem repül Kelet-Magyarországra.
Bár 2005-ben Münchenből, 2006-ban pedig Budapestről sikerült ilyet járatot szervezni, mindkét kísérlet elhalt, és csak a charterek maradtak. Ugyan ezek jól mennek, a város mint tulajdonos futhat a pénze után, ha nem tudja alaposan növelni a forgalmat. Márpedig eddig nem tudta, hiszen tavaly csupán 41 ezren fordultak meg Debrecenben (a le- és a felszállást azonos utas esetén is külön számolva), az idén várhatóan 50 ezres lesz a forgalom, miközben a milliárdokért fejlesztett kapacitás 200 ezres utaslétszámmal is meg tudna birkózni. Eközben a magántulajdonban üzemeltetett Sármellék már tavaly 70 ezres forgalmat ért el, az idén 140 ezerre, jövőre pedig 200 ezerre számít.
(További részletek a Figyelő legfrissebb számában)
