Az agrárminiszter nem konkrét előterjesztést visz a kabinet elé, hanem szóbeli beszámolót tart az áremelkedési trendekről és a kivédésükre tett szakmai-ágazati javaslatokról. Eddig a tőkehús és a liszt áfájának 5–15 százalékos csökkentése vetődött fel arra az esetre, ha az átlagos élelmiszer-drágulás meghaladná a 20 százalékot.
Gráf József a Reutersnek nyilatkozva maga is elismerte, hogy „szakmai vita” van közte és Veres János pénzügyminiszter között az áfacsökkentés ügyében. Koalíciós politikusok szerint „szakmai nonszensz” lenne a mérséklés, mert a kereskedők a változtatásokat várhatóan nem juttatnák érvényre a fogyasztói árakban. Ugyanakkor – tették hozzá – szükség lehet áremelkedések elleni intézkedésekre, de az áfatörvény módosítása semmiképpen sem jelentene megfelelő megoldást. Ráadásul egyelőre semmilyen beavatkozás nem lenne aktuális, mivel az alapanyag-drágulás hatása – főként az állati termékek esetében – csak a jövő év elejére épülhet be a fogyasztói árakba.
A statisztikák szerint az elmúlt fél évben az élelmiszerek fogyasztói ára 11 százalékkal, miközben a beszállítói árak csak 7 százalékkal emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy a kereskedők 3,5-4 százalékkal több profitra tettek szert. Ezért ágazati szakértők szerint most maguk is fékezhetnék az élelmiszer-drágulást, ha lemondanának a hasznuk egy részéről.
