Az elmúlt időszak komoly fejfájást okozott a méhészeknek. A nyúlós költésrothadásnak hívott fertőző betegség, valamint a száraz, meleg időjárás miatt egyes becslések szerint eltűnt a magyar méhek fele. A szélsőséges időjárás azonban nem várt irányból is támadhatja a rovarokat, vegyszer kerülhet a szervezetükbe, vagy egyszerűen elfogyhat a táplálékuk repülés közben. Bár abban nincs vita, hogy a forróság jelentős hatással van a méhek szokásaira, e – többnyire számukra életveszélyes hatás – mértékéről a szakemberek körében is megoszlanak a vélemények.
A háziméhek kommunikációját a „méhek táncának” szokták nevezni. Két módja van: a körtánc, ami a közeli élelemforrás meghatározására ad lehetőséget, és a riszáló tánc, ami a távolabbi élelemforrást határozza meg, mégpedig úgy, hogy annak távolságát és irányát is közölni tudja – mondta el a FigyelőNetnek Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszékének docense.
Mérgező a forróság
A mézelő virágokról hazatérő „felderítő” méh a kaptárban a függőleges lép felületén nyolcas alakban táncol, és a nyolcas középső, egyenes szakaszán potrohát riszálja. A riszálások száma és az eközben megtett út hossza utal a táplálékforrás távolságára. Az irányt a riszáló szakasz függőlegessel bezárt szöge adja meg, ez a szög ugyanis megegyezik a táplálékforrás irányának a nap állásával bezárt szögével. A gyűjtő méhek ezen információk alapján indulnak útnak a 80-100 méternél távolabb levő táplálékforráshoz. Az ennél közelebbi célpontot leginkább a felderítők által behozott szagminták alapján találják meg – mondta a szakértő.
Méhek nyüzsögnek a kaptárban (forrás: fn.hu)
Megkerestünk egy gyakorló méhészt, aki szerint két módon is összefügghet az extrém időjárás és az utóbbi időben tapasztalt méhpusztulás. Az egyik az úgynevezett csávázószerek, amelyekkel még vetés előtt kezelik a vetőmagot. Ezek a szerek védik eleinte a növényt, ám annak virágzásáig teljesen felszívódnak. Idén a szárazság miatt a növények „kényszervirágzásban” voltak, azaz életritmusuk felgyorsult, korábban hoztak virágot, és a csávázószerek még nem szívódtak fel bennük tökéletesen. A növényvédőszer így a méhekbe juthatott, és még a kaptár előtt elpusztultak.
A tánc lehet a vesztük?
A másik lehetőség a rovarok nektárgyűjtési szokásaival lehet kapcsolatban. Reggel a méhkasból felderítők indulnak terepszemlére, majd értesítik társaikat az élelemforrás, „méhlegelő” irányáról és távolságáról. Az információjuk alapján útra kelő dolgozók éppen annyi élelmet visznek magukkal, amennyivel eljutnak a célig. Felesleges is lenne többet cipelniük, hiszen céljuk nem a méz „megjáratása”, hanem minél több nektárt szállítani a kaptárba. A méhek repülés közben rengeteg energiát használnak fel, amit folyamatosan pótolniuk kell, ezért az úgynevezett mézhólyagjukban mindig kell lennie élelemnek.
A nappali forróság hatására leáll a kora reggel még mézelő virágok nektártermelése. Így a hajnali információk alapján „felkészült” méhek nemcsak a kaptárba nem tudnak nektárt vinni, de még a hazaútjukhoz elegendő táplálékhoz sem jutnak hozzá, elpusztulnak – mondta a méhész őstermelő a FigyelőNetnek. Kiemelte azonban, hogy a sajtóban is megjelent tömeges pusztulásnak elsősorban fertőzés és az atkásodás a fő okozója. Amiről ő beszél, az a méhésztársadalomban felgyűlt tapasztalat arról, milyen hatása lehetett az extrém időjárásnak a méhcsaládokra.
Racionális állatok
Nem osztja maradéktalanul a fenti elméletet Tóth Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezető szaktanácsadója, szerinte ugyanis a méhek nagyon takarékos és racionális állatok. A hordás mértéke és a méhjárás intenzitása összefügg a méhek által látogatott terület nektárhozamával: fölöslegesen nem hagyják el a kaptárt. Lapunknak elmondta: az utóbbi hónapok extrém időjárása alaposan felforgatta a méhközösségek életét. Az enyhe tél, korai tavasz, forró és száraz nyár az aszály következtében a méhcsaládok az évszakhoz képest előrehaladott állapotban vannak.
Igen intenzív volt április végén és májusban a rajzási láz, az akácvirágzást követő időszakban pedig a szárazság és a hőség együttes hatásának köszönhetően lecsökkent a növények nektárképző képessége. A virág a növény legérzékenyebb része, nagyon szűk környezeti körülmények között tud csak mézelni, és a nagy hőségben minden virág hamar leszárad.
A kevés táplálék kihat a méhekre: visszaesik a petézési tevékenység, a családok zsugorodnak – fogalmazott. Hónapok óta nem volt rendes nektártermés, a növények idejekorán elvirágoztak. Ennek megfelelően a méhcsaládok a megváltozott körülmények miatt lassan telelőre vonulnak. A rendkívüli időjárás miatt az egyesület kiemelt feladatának tekinti a méhészek folyamatos tájékoztatását – mondta Tóth Péter.
