Melynek hallatlan kultúráját szeretnénk népszerűsíteni ezúttal, azt az evezési kultúrát, mely Csehországban fejlődött ki az ország amúgy nem túl nagy folyóin. Na és persze a cseh sört magasztaljuk az alábbiakban.
Bárhol köt ki az ember, mindig tényleg jéghideg, csípős sört kap párás korsóban, legyen az Gambrinus, Budweiser vagy Pilsner Urquell. Fájó izmokkal és mindenféle horzsolásokkal díszítve kikászálódsz a kenuból valamely szépséges, hatalmas fenyveserdők aljában elterülő legelőn, ahol egy szerény, üvegtigris-szerű bodega álldogál, sütik a kolbászt és mérik a mindig jéghideg, illatos sert. A cseh sör úgynevezett alsó erjesztésű, ami annyit tesz, hogy az élesztő az erjesztés folyamán lesüllyed a sörlé aljára. Az ilyen, úgynevezett lager típusú sörök könnyedek, világos aranysárgák, virágos aromájúak és kemény hab koronázza őket. A cseh sört esetleg egy kis szegfűszeg-aromájú, kerek becherovkával vagy a minden depressziót egy varázsütésre gyógyító, 70 százalékos, smaragdzöld színű, ánizsos abszinttal is lehet kombinálni, óvatosan és érzéssel kormányozva hajónkat.
A Pilsner 4,4-5,0 százalékos szeszű, mézes, lágy, komlós, utóízében kellemes kesernye. Ő volt az első tükrös tisztaságú, aranyszínű sör, ma is a régi recept szerint főzik. Egy bajor serfőző mester találta fel a XIX. század közepén, ahogy szinte az egész cseh kultúra német alapozású. A német kreativitás formálta ama sokkoló szépségű középkori kisvárosokat (Vyssi Brodot vagy Cesky Krumlovot) is, ahol a népek a városka közepén lubickolnak a tiszta vízben, sörözgetnek a teraszokon, várják az esti koncerteket vagy az akrobatikus ügyességű színészekből álló kicsiny színtársulatok előadásait. Az egész evezős- és sörkultúra beleilleszkedik egy nagyon európai kultúra folytonos szövetébe, melyet az önironikus, kispolgári, a mienkénél jóval jogtisztelőbb, szabálykövetőbb, fegyelmezettebb, kevésbé neurotikus és agresszív cseh társadalom alkot. Használjuk Csehországot!
Pilsner Urquell › 4,4% alkohol › Mézes, lágy, utóízében kellemes kesernye › 350-500 forint
