Tizennégy hálószoba és ugyanennyi fürdőszoba hallatán egy amerikai ingatlanügynök vörösre dörzsölné a tenyerét. Magyar kollégája viszont csak a fejét csóválja, és sajnálattal tárja szét a kezét, mondván: egy ilyen ház ma gyakorlatilag eladhatatlan. Ez a felépítés, a többszöri toldozással-foldozással történő kivitelezés és az elavult műszaki tartalom a ‘70-es évek „zimmer frei” korszakának építményeire jellemző. Mindez nem találkozik a mai vevők igényeivel, így nem véletlen, hogy évek óta lasszóval kell fogni a vevőket. A helyzet az új építésű apartmanházak elszaporodásával csak tovább romlott: a szocreál csodáknak valószínűleg végleg bealkonyult.
Az összkép azonban nem ennyire borús: hosszú évek pangása után most tényleg élénkülést tapasztalnak a helyi közvetítők, ám ez főként bizonyos ingatlantípusok piacára és néhány frekventáltabb településre jellemző. Siófokon és Balatonlellén például nagyüzem van. „Az érdeklődők egy része negyven fokban sem átallott nyaralót keresni – mondja Szabó Tibor, a lellei Korrekt Iroda vezetője. Az érdeklődők többsége magyar: vagy fiatal, gyerekes családokról van szó, akik partközeli ingatlant keresnek, vagy idősebb párokról, akik valamilyen csendes, kellemes környezetben szeretnék eltölteni nyugdíjas éveiket.
Vagy fiatal, gyerekes családok keresik a partközeli ingatlanokat, vagy idősebb párok, akik valamilyen csendes, kellemes környezetben szeretnék eltölteni nyugdíjas éveiket.
VÁLTOZÓ VEVŐKÖR. Körülbelül minden tizedik érdeklődő külföldi, de a korábbi német dominancia mára teljesen megszűnt. Jönnek potenciális vevők a környékbeli országokból, de Angliából, Svájcból, sőt még Amerikából is. „A nyugati medencében pedig legújabban dánok tűntek fel szép számmal” – színesíti a képet Kovács Tibor, az Otthon Centrum Zala és Veszprém megyei franchise partnere. A legtöbben ilyenkor nézik ki maguknak, hogy mit vegyenek majd ősszel, amikor tíz-húsz fokkal hűvösebb időben, higgadtabban tudnak mérlegelni. Azt, hogy ténylegesen mennyivel több üzlet realizálódik majd, még nem lehet tudni, de érdeklődésből és nagybefektetői elképzelésből is határozottan több akad. Ez pedig azt jelzi, hogy a balatoni ingatlanpiac túljutott a mélyponton, legalábbis ebben reménykednek a piac szereplői.
Tény, hogy az utóbbi időben egyre több tényező hajtotta az eladók malmára a vizet. Az infrastrukturális fejlesztésekből – az autópálya építéséből, a strandok és a közterek korszerűsítéséből, illetve a napokon belül átadandó kőröshegyi völgyhídból – több tóparti település profitált, miközben szokatlanul jó évvel dicsekedhet a balatoni turizmus is. A magyar tenger több éve nem volt ilyen népszerű, mint az idén. Volt olyan júliusi hétvége, amikor – részben a hetekig tartó hőhullám miatt – szinte minden elfogadható szállás megtelt. Közben pedig sorra jönnek a bejelentések, hogy különböző befektetői csoportok nézték ki maguknak a Balatont azzal a szándékkal, hogy üdülőkomplexumokat, wellness-hoteleket, jachtklubot vagy valamilyen tematikus szórakoztatóközpontot hozzanak létre (a már bejelentett beruházásokat lásd külön). Hét év múlva rá sem lehet majd ismerni a Balatonra – rebesgetik nagy reményekkel a helyiek, akik szerint ez is mozgatja az ingatlanban gondolkozó magánszemélyeket.
Egyre többen vannak olyanok is, akik legalább részben befektetési szándékkal keresgélnek a tónál. Az ő igényeiknek leginkább az új üdülőtelepek apartmanjai felelnek meg. Ezekből néhány településen már-már túlkínálatos a piac, miközben a tó nyugati felét még kevesebb fejlesztő találta meg. Az efféle apartmanok nem olcsók, mégis viszonylag gyorsan (egy éven belül szinte biztosan) eladhatóak. A négyzetméterár a budapesti új lakásokéval vetekszik, átlagosan 300-400 ezer forint körüli, de néhány kivételesen jó adottságú lakás négyzetméteréért 700-800 ezer forintot, olykor egymillióhoz közeli árat is elkérnek. „Ehhez persze az ingatlannak közel kell lennie a vízhez, nagy terasszal és szép kilátással kell rendelkeznie, különböző extrákat, például medencét, saját kikötőt kell kínálnia, és Siófokon vagy környékén kell lennie” – árnyalja a képet Borsos Tamás, az Otthon Centrum siófoki irodavezetője. Az igazán jó elhelyezkedésű, beépíthető telkek persze egyre fogynak, emiatt az új beruházások elszaporodása ellenére a jövőben is magasak maradhatnak az árak, miközben stabil vevőkörre számíthatnak a fejlesztők.
„Mára a használt piac is sokkal élénkebb lett, többször találkozik a kereslet és a kínálat, mint az elmúlt években” – ecseteli tapasztalatait Torma Steffi, a balatonfüredi Immobalaton Kft. vezetője. Ehhez persze helyenként az kellett, hogy többéves sikertelen próbálkozás után még alább adják igényeiket az eladók, de most nagyobb is az érdeklődés. Alkudni azért továbbra is érdemes, miután a hirdetések általában plafonárról szólnak: egy 15-16 milliós árajánlatnál általában 13-14 milliós árszinten köttetik meg az üzlet. A többséget a 20 millió forint alatti ársáv vonzza, de egyre inkább minden kategóriában a minőséget keresik a vásárlók. Igényes, szép villákra, elegáns, egyedi ingatlanokra, panorámás vagy éppen vízparti, ősfás telkekre drágán is lenne kereslet, ám ezekből alig van eladó. Ehelyett sok az olyan 20-30 évvel ezelőtt épült, túl nagy és korszerűtlen nyaraló, amelyik éppúgy nem piacképes, mint a kifejezetten szobakiadásra felhúzott épületek.
ELTÉRŐ KÖZÖNSÉG. Árakban, igényekben és az eladásra kínált ingatlanok típusában nincs nagy különbség az északi és a déli part között, de egészen más a vevőkör. Siófokon a vízparton egy saját úszómedencével rendelkező nyaraló például közel ugyanannyiba kerül, mint egy szép panorámás tihanyi házikó, az előbbi mégis inkább a tehetősebb, de bulizósabb közönségnek, az utóbbi pedig az elegánsabb és visszafogottabb pihenésre vágyóknak ideális. Alacsonyabb árszínvonalon hasonló a kép: miközben egészen más típusú időtöltést kínálnak, mégis közel ugyanannyi pénzt szánhatunk ingatlanvásárlásra Fenyvesen a kikötőnél, mint Györökön a parttól ezer méterre.
Némi pénzt persze az eladóknak is rá kell szánniuk az ügyletre, legalábbis ha ingatlanközvetítőkön keresztül bonyolítják le a tranzakciót. Hallani extrém példákról is, amikor 15 százalék maradt a közvetítő zsebében, de ez szerencsére nem általános, jellemzően 2 és 5 százalék között mozog a jutalékkulcs. És bár a nagyobb új beruházások értékesítését jobbára közvetlenül, vagy saját értékesítési cégükön keresztül végzik a beruházók, azért az idei forró nyárra a kisebb, helyi irodák sem panaszkodnak.
