Megint egy „bezzeggyerek” és egy „feketepéter” lóg ki a sorból a legnagyobb árbevételt elért 100 magyar cég listáján. Az előbbi 2006-ban is a Mol volt, amely megőrizte az évek során egyre jobban bebetonozott első helyét, és egy-két mutatót kivéve többnyire magasan verte a mezőnyt. Sajnos azonban az sem okoz meglepetést, hogy az ország 26. legnagyobb cégének számító MÁV hatékonysági adatai elszomorítóak, továbbra is egyfajta „szociális állami foglalkoztató” szerepre utalnak, és az összesített képet erősen negatív irányban árnyalják.
„Kis piac vagyunk, nyitottnak kell lennünk, és így az export a vezetője a gazdaságunknak. A kivitel és az éves árbevétel, illetve az üzemi eredmény szoros összefüggésben álltak tavaly is” – von le általános következtetést a Dun & Bradstreet Hungária Kft. által összeállított TOP 100-as listából Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group ügyvezető partnere. Ismét azok az ágazatok teljesítettek tehát kimagaslóan, amelyek markánsan növelni tudták az exportjukat. A vegyipar, illetve az olaj- és gázipar szárnyal, előbbi 30, utóbbi 21 százalékos átlagos nettó árbevétel-emelkedés mellett 37, illetve 13 százalékos üzemi eredményjavulást tud felmutatni.
Klubtagsági
Listáját a Dun & Bradstreet Hungária Kft. a cégek által megadott adatokból állítja össze. 2006-ban az egy évvel korábbi 36,2 milliárd forint helyett már 44,9 milliárdos árbevételt kellett teljesítenie egy cégnek a 100. hely megszerzéséért. Valószínűleg szerepelne a rangsorban az Auchan Kft., a Friesland Hungária Zrt., a Coca-Cola Beverages Kft., az OBI Kft., a Sapu Bt., a Mondi Business Paper Zrt., a TEVA Magyarország Zrt., a PLUS Kft., a Magyar Hipermarket Kft. (Cora), a Profi Magyarország Zrt., a Temic Telefunken Kft., a Nokia Hungary Kft., a Penny-Market Kft., a Csemege-Match Zrt. és a Renault Hungária Kft. is, de ezek a cégek nem közölték adataikat. A Procter & Gamble Kkt. június 30-án zárja az üzleti évét, és a Tesco Global Áruházak Zrt. sem zárta még le a tört év megfelelő adatait.
Míg az energetikához kapcsolódó cégek bevételnövekedését egy Magyarországtól független tényező, az energiahordozók világpiaci árának emelkedése is nagyban segíti, a gyógyszergyártók pont a hazai fejlemények miatt vannak nehéz helyzetben. Bár a szabályozás változásai csak az idén lettek igazán érezhetőek, a vihar előszeleként is értékelhető, hogy az ágazat listán szereplő cégei – az összességében 22 százalékos forgalombővülés dacára – egyesített üzemi eredményüknél 17 százalékos csökkenést szenvedtek el. Náluk még az export átlagosan 49 százalékos növelése sem segített.
Az egyes céges kudarcokat nézve feltűnő, hogy a Flextronics 2005-ben kezdődött mélyrepülése folytatódott, a társaság további 9 helyet csúszott vissza. „Nem újdonság, hogy az összeszerelő üzemek könnyen mozgathatók, a munkaerő költsége nagyon fontos, és ebből a szempontból Magyarország már az unión belül sem tartozik az olcsó helyek közé” – mutat rá Czakó Erzsébet. Sokat romlott a Siemens Nemzeti Vállalat (mínusz 17 hely) és az építőiparban tevékenykedő Swietelsky (mínusz 14 hely) pozíciója is.
SZAKADÉK. Az egyébként is alacsony országos foglalkoztatottsági mutatót figyelembe véve rossz hír, hogy a Százak Klubjának cégei összességében tavaly is több alkalmazottól váltak meg, mint ahány munkahelyet teremtettek. Az autóipari bővülés ellenére összesen több mint ezer állás szűnt meg. A karcsúsítás tehát a hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze maradt, de úgy tűnik, a 2005-ben tetőző leépítési hullámon az ország túljutott. Tavalyelőtt ugyanis a 10 legnagyobb elbocsátást végrehajtó társaság még 6 ezerrel több alkalmazottnak mutatott ajtót, mint 2006-ban. Czakó Erzsébet szerint a tulajdonosi elvárások által meghatározott szemlélet a korábbinál jobban tetten érhető a számokban, és az összesített alkalmazotti létszám csökkenése a hatékonyság hajszolására utal. Ez bizonyos mértékig természetesnek tekinthető: a hasonló nemzetközi listáknál is megfigyelhető, hogy az alkalmazotti létszám még akkor is csökken, ha átlagosan minden más mutató javul.
A 100 legnagyobb vállalat átlagosan 65,1 millió forint árbevételt termelt alkalmazottanként. Az e hatékonysági mutató alapján átrendezett rangsor alján érdekes „szakadás” figyelhető meg. Az egy főre jutó bevétel egészen 17 millió forintig (Rába) többnyire egyenletesen csökken, a következő cég (Danubius) viszont már csak 8,5 milliót tud felmutatni. Ennél csak a Videoton Holding, a MÁV, a BKV és a Magyar Posta működik kevésbé hatékonyan. E „leszakadt” cégek listája már 2004-ben is ugyanez volt, ami arra utal, hogy hosszabb távon sem képesek a mutatón javítani.
A cégek által fizetett nyereségadót tekintve ismét annyira „fejnehéz” a lista, hogy szinte felborul: e közteher összesített értékének 50,4 százalékát csupán két cég, a Mol és a Magyar Telekom fizette ki. Természetesen a legnagyobb társaságok között sok olyan van, amely befektetési és más adókedvezményben részesül, ám az aránytalanságot önmagában ez nem magyarázza meg, hiszen a mutató az elért üzemi eredménnyel többé-kevésbé párhuzamosan mozgott.
