A Mol a 2007. június 22-én közzétett tőkeszerkezet-optimalizációs programja keretében, 2007. július 2-án megegyezést írt alá az MFB Invest Zrt.-vel 10 933 000 darab saját részvény kölcsönadásáról, transzferről az olajtársaság külön bejelentésben tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Ezzel az MFB befolyása 10 százalékra nőtt az olajtársaságban.
A Mol a múlt héten megegyezést írt alá az OTP Bankkal 8 757 362 darab saját részvény kölcsönadásáról, mellyel az OTP befolyása 9,1 százalékra, 9 752 158 darab részvényre emelkedett. A Mol sajátrészvény-állománya a legutóbbi vásárláskor 9,1 százalékra nőtt, a társaságnak még van vételi opciója 8,2 százaléknyi Mol-részvényre, amelyek jelenleg a BNP Paribasnál vannak. Az olajtársaság tavaly márciusban a Magnolia Finance Ltd.-nek is eladott 5,5 százaléknyi saját részvényt úgy, hogy vételi opciót is kötött a visszavásárlásra.
Több elemző szerint furcsa intézmény a részvénykölcsön, a FigyelőNet információja szerint a Tőkepiaci törvénynek megfelelően járt el a társaság mindkét esetben. A törvény 168. paragrafusa így fogalmaz:
Tőkepiaci törvény, 168 §
(1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”
(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(3) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
(4) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.
Ezek szerint a Mol eddigi kölcsönadott pakettja továbbra nem kezelendő saját tulajdonként, a határidő lejárta után azonban a tulajdonjog visszaszáll a Molra. Ha az MFB-nél és az OTP-nél lévő pakettet vesszük, akkor az közel 20 százaléknyi részesedést jelent. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalása szerint az ilyen típusú megoldások nem sértik meg a 10 százalékos szabályt, amely alapján a Mol nem birtokolhatna 10 százaléknál több saját részvényt.
Ugyanakkor a program keretében 2007. július 2-án 508 574 darab saját részvényt vásárolt a tőzsdén az ING közreműködésével 27 902 forintos átlagárfolyamon, áll a közleményben. A tranzakciót követően a társaság 9 887 690 darab „A” sorozatú valamint 578 darab „C” sorozatú részvényt birtokol.
A hír kapcsán a Mol papírjainak árfolyama meredek emelkedésbe kezdett a Budapesti Értéktőzsdén, és nyitás után fél órával már 4 százalékos pluszban, 28 950 forinton állt, 3,5 milliárd forintos forgalommal.
—-Ellenségesnek tekintik—-
Az OMV az elmúlt két hétben eddig összesen 18,6 százalékos részesedést vásárolt a Molban a tőzsdén. Fennáll annak a lehetősége is, hogy az osztrák társaság ennél jóval több részhez jut, ha a múlt heti Bank Austria Credit Anstalt pakett-szerzés az ő megbízásából történt. Ezt egyelőre még nem tudni.
Az OMV osztrák olajvállalat Molban történt tulajdonszerzését nemkívánatosnak tekinti a magyar kormány. Múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: „Meg fogjuk védeni magunkat.” A miniszterelnök közölte, nem szóbeli intervenciót követett el, hanem intervenciót fog eszközölni, amelynek tartalmáról egyelőre nem áll módjában részleteket közölni.
Több szakértő szerint a Magyar Fejlesztési Banknak kihelyezett részvénycsomag lehetett az az intervenció, amelyről Veres János pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten beszélt.
Daróczi Dávid kormányszóvivő a távirati iroda érdeklődésére közölte: a tranzakció független a kormánytól. A Magyar Fejlesztési Bank – csakúgy, mint a Mol – egy üzleti vállalkozás, amely a piaci logikának megfelelően, önállóan hozhat ilyen típusú döntéseket. Az egyetlen megkötés, hogy – mint minden tőzsdei vállalatot érintő részvényügyletnél, ennél is – érvényes a tájékoztatási kötelezettség, amelynek a társaság eleget tett.
Arra a kérdésre, hogy a kormány utasítására, illetve közbenjárásával történt-e a tranzakció, illetve játszott-e bármilyen szerepet a kormány vagy az állam ebben az ügyletben, a szóvivő azt mondta: a Magyar Fejlesztési Bank közvetlenül a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta a kormányt is a döntésről, amelyet azonban önállóan hozott meg a társaság vezetése.
Daróczi Dávid közölte: a kormánynak nincs lehetősége és szándéka sem arra, hogy közvetlenül beavatkozzon tőzsdei részvényügyletekbe, a kabinet azonban a jogszerű eszközök igénybevételében elmegy a végsőkig a nemzeti olajtársaság megvédése érdekében.
—-A szavazatok harmadát uralják—-
A sajátrészvény vásárlások és kölcsönügyletek révén a Mol mostanra közvetlenül, vagy közvetve mintegy 32-33 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik. Elemzők szerint a kölcsönügyletekkel a Mol célja, hogy további részesedést tudjon vásárolni a piacon. Az érvényben lévő közgyűlési határozat szerint ugyanis nem birtokolhat 10 százaléknál több részvényt.
Elemzők szerint a Mol menedzsment számára a biztos pozíció az 51 százalékos pakett lenne, de már így is több szavazattal bír a Mol, mint az OMV.
Azokat a pletykákat, amelyek szerint EU-szabály ellenes volt a Mol sajátrészvény vásárlása, mert a Budapesti Értéktőzsde teljes forgalmának több, mint 80 százalékát tette ki csak a Mol-papírok adásvétele, elemzők elmondták: az unióban tényleg van egy ilyen, érvényben lévő 2003-as direktíva, Magyarország azonban ezt még nem fogadta el.
—-Megválna INA-részesedésétől a a Mol—-
Eladná az INA horvát olajválallatban lévő részesedését a Mol, a Wirstschaftsblatt szerint. Az osztrák lap szerint az üzletrész-eladás a Mol részvény-visszavásárlási akciójának tetemes költségeivel indokolható, valamint azzal, hogy az INA megvétele nem bizonyult igazán jó üzletnek: a horvát vállalatnak a hatóságilag megállapított gázárak miatt csökkent a nyeresége.
A Molnak 25 százalék plusz egy részvénye van az INA-ban, a pakettet 2003-ban vásárolta 505 millió dollárért. Egyes elemzők szerint a Molnak van elég készpénze és lehetősége arra, hogy hiteleket vegyen fel részvényei visszavásárláshoz, és nincs szüksége üzletrészek eladására. A híresztelések mögött inkább az orosz Lukoilnak a Mol megszerzésére irányuló törekvése állhat – idézi a Wirtschaftsblatt a Hypo Alpe-Adria horvátországi részvénypiaci elemzőjét.
A Lukoil már régóta tervezi az expanziót a térségben: Szerbiában piacvezető, vegyes vállalatot tervez a szlovén Petrollal, de az ügyletet még nem hozták tető alá.
Mások szerint nem szükségképpen rossz, ha a Mol eladná INA üzletrészét. A Mol jövőbeli nyereségtermelőnek tekintette a INA-t, a horvát kormány vonakodása miatt azonban egyelőre nem tudja növelni tulajdonhányadát, és előfordulhat, hogy beragad a jelenlegi pozíciójába. A régiós olajcégekhez képest az INA most jelentősen túlárazott, ezért sem jó lépés most vásárolni részesedést a cégben, és nem lenne feltétlenül negatív fejlemény, ha a Mol megválna részvénycsomagjától.
