A kadarka ugye balkáni eredetű szőlőfajta, a török elől menekülő szerb-vlach-cincár román népek sodorták magukkal, neve több balkáni helynévben felfedezhető. Utóbb domináns kékfajta lett a Kárpát-medencében, szerették, mert könnyű ivású, laza, hétköznapi vöröset adott. A kombinátos idők magas kordonjait rühellte, mint a kukorica-gölődint, ekkor illegalitásba vonult, lemerült és kibekkelte őket. A rendszerváltást követően feltámada, keresi önmagát, meglepően koncentrált változatai is születnek. Van, aki híg és érdektelen jószágnak tartja, van, aki szerint a magyar pinot noir és a magyar géniusz szubsztrátuma, így hazaárulásnak érzi a kadarka nagyszerűségének megkérdőjelezését is.
Balla Géza a hajdan nagyon európai, virágzó és polgári, majd jóvátehetetlenül lepattanó és balkanizálódó partiumi Aradtól kőhajításnyira fekvő ménes-hegyaljai borvidék vezető pincészetének, az 55 hektáros Wine Princessnek a tulajdonosa. Ügyes és energikus, jó értelemben mániákus ember, magányos harcosnak tűnik. Roppant koncentrált, mediterrán (balkáni) jellegű (nagyon tüzes, alacsony tanninú) vörösöket komponál, ambíciója, hogy Ménes-Hegyalját újra a legjobb magyar borvidékké tegye… Nagyon jó borai a radikális hozamkorlátozás igézetében (bő tucat hektárról hozott le 3-4 ezer palack kadarkát) néha mintha az eleganciát is alárendelnék a koncentráltságnak, sűrűk, tüzesek és hasonlítanak egymáshoz.
A bor színe téglás gránátvörös, illata túlérett-töppedt-botritiszes. E bor nem aszú, hanem szamorodni, azaz nem szemen szedett aszúszemekből, hanem a töppedt és aszús szemek együttes feldolgozásával született, azaz szamorodni-technikával, az aszús szemek aránya Balla szerint 60 százalék volt. Tiszta, telt, lágy, elegánsan nem túl édes kompozíció finom szőlőtanninnal és kifejezetten harmonikus karakterrel. Magam a csomagolást sokallom és a germanizmusokban gazdag honlapon még dolgoznék egy sort.
Kadarisszima 2003, Wine Princess › Gránátvörös szamorodni › Tiszta, telt, lágy, nem túl édes, harmonikus bor › 5 ezer forint körül
