Több mint egymillió forintnak megfelelő kölcsönt szedett össze néhány nap alatt igen kedvező konstrukcióban egy atlantai fiatalember, aki új üzletének beindításához gyűjtött valóságos tőkét, méghozzá a virtuális világban. Az összeget az amerikai Prosper nevű oldalon vette kölcsön, hetven vadidegentől. E portálnak éppen az a célja, hogy összehozza a hitelt felvenni, illetve nyújtani akaró felhasználókat, megkerülve ezzel a bankokat. Aki szeretne pénzhez jutni elég, ha regisztrál és részletes adatai mellé azt is megadja, mennyi kölcsönt szeretne, és azt milyen maximális kamattal és milyen időre vállalja visszafizetni. A kölcsönadók pedig – az internetes aukciós oldalakhoz hasonlóan – licitálni kezdenek az ajánlatra. A sikeres árverés végén, a legjobb kamatliciteket egy csokorba összefogva, a Prosper átutalja a kért összeget az igénylő számlájára.
A hitelezők nem minden információ nélkül, hanem leendő üzlettársuk részletes leírása alapján döntenek. A fent említett atlantai felhasználó elmondta magáról, hogy profi minőségű esküvői videókészítő szolgáltatást indított, s mellékelte a részletes havi bevételeit és kiadásait is. Remek üzleti terve és teljesítménye alapján a kezdetben ajánlott 18 százalékos ráta helyett végül 12 százalékos kamattal vehette fel a kölcsönt.
Természetesen az érdeklődő belátására van bízva, mennyire hiszi el a weben leírtakat. A Prosper az objektív megítélésben úgy segít, hogy a társadalombiztosítási szám és a jogosítvány alapján hitelügynökségektől lekéri minden tag hitelminősítését és hét kockázati kategóriába osztja őket. A bizalom növelése érdekében a felhasználók csoportokat is létrehozhatnak, így ha egy tag nem fizet időben, akkor az az egész csoportra rossz fényt vet.
Az ismerős csoportokban meglévő nagyobb bizalmat ismerte fel az egyik legnépszerűbb, több mint 24 millió felhasználóval rendelkező Facebook. Az amerikai közösségi oldal néhány hete indította el hasonló kölcsönzési szolgáltatását Lending Club néven. A különbség az, hogy miután itt a kölcsönvevők megadták az adataikat és a kívánt összeget, a rendszer a lekért hitelminősítés alapján állapítja meg a kamatot. A kölcsönadók szintén beállítják, mennyit akarnak adni, és azt mely felhasználói csoportnak vagy konkrét baráti körnek szánják. A Lending Club pedig a földrajzi hely, közös iskola vagy ismerősök által összehozza az egymás kritériumainak megfelelő tagokat. Így például egy leendő házaspár a nászútja költségének több mint a felét már összegyűjtötte, de van aki költözéshez kér anyagi támogatást. A felhasználókat alaposan ellenőrzik; a regisztráció során meg kell adni az éves jövedelmet (amit szükség esetén bizonyítani is tudni kell), és azt is megkérdezik, hogy saját házban vagy bérleményben lakik-e az illető.
Hogyan működik?
1. A kölcsönvevő fél megadja a felvenni kívánt összeg nagyságát, majd megnézi, talál-e megfelelő ajánlatokat.
2. A kölcsönadó fél rögzíti, mekkora összeget kíván odaadni, milyen kondíciókkal és milyen felhasználók-nak (vagy licitál egy neki szimpatikus hitelfelvételi ajánlatra).
3. A rendszer össze-hozza az egymás feltételeinek megfelelő felhasz-nálókat (a kölcsön-adók pénzét szétosztja több igénylő között).
4. Sikeres tranzakció esetén az oldal leemeli a kölcsönkért összeget a hitelnyújtó bankszámlájáról vagy a portálon létrehozott „virtuális számlá-járól”, és átutalja a vevőnek.
5. A kölcsönvevő havonta utalja a törlesztő részletet.
Ezek a portálok tehát próbálják csökkenteni azt a nem elhanyagolható kockázatot, hogy két teljesen ismeretlen ember köt üzletet. „Külföldön már korábban is elterjedtek olyan lehetőségek, ahol a felhasználók a pénzüket tették kockára. Ilyenek például az internetes szerencsejátékok vagy a szerepjátékok, ahol a virtuális pénz valódivá váltható” – magyarázza Nemeslaki András, a Budapesti Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának vezetője. Ilyen szolgáltatás Magyarországon még nem is létezik. „Kisebb összegekre és kisebb közösségekben általában működhet ez a rendszer, de nálunk még nem bíznak az emberek egymásban annyira, hogy egy ilyen modell életképes legyen” – teszi hozzá Kiss Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem információ és tudásmenedzsment tanszék bankinformatikus képzésének vezetője. Ezek a portálok abból „élnek”, hogy a kölcsönadott, illetve a kölcsönvett összeg 0,5-2,0 százalékát számítják fel kezelési költségként.
