A 8 százalékos kamat további tartására szavazott Simor András jegybankelnök mellett a júliusban távozó két alelnök Adamecz Péter és Auth Henrik, valamint az újonnan kinevezett alelnök Karvalits Ferenc. Ugyancsak a változatlan kamatszintet támogatta Bihari Péter, Kádár Béla és Kopits György – derül ki a testület üléséről készített rövidített jegyzőkönyvből, amelyet az MNB pénteken hozott nyilvánosságra.
Bánfi Tamás 0,5 százalékos kamatvágásra szavazott, 0,25 százalékos kamatcsökkentésre pedig Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Neményi Judit és Oblath Gábor. A testület június 25-én, változatlan összetételben tárgyal ismét a kamatokról, a piacon megoszlanak a vélemények arról, hogy sor kerülhet-e kamatcsökkentésre, vagy arra csak a júliustól módosuló, Adamecz Péter és Auth Henrik távozásával, Király Júliával kiegészülő monetáris tanács dönt majd.
Érvek a kamattartásra
A tanácstagok három javaslatról, kamattartásról, 25 illetve 50 bázispontos kamatcsökkentésről szavazhattak. A 8 százalékos kamat tartása mellett a legfontosabb érv az volt, hogy az új inflációs jelentés szerint a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció alap-előrejelzés szerinti pályája a februári előrejelzéshez képest magasabb, és a 3 százalékos célt később éri el.
A másik érv szerint a májusi inflációs jelentés lezárását követően megjelent adatok is megerősítették, hogy a nominálbérek alakulása jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat testesít meg. Feltételezhető, hogy a versenyszektorban a vártnál gyorsabb béremelkedésre az adószabályok változása és az adóellenőrzések szigorítása is hatással volt, azonban a bérek ennek a hatásnak a becsült mértékénél is gyorsabban nőttek az elmúlt hónapokban.
Ellenérv
A kamatláb csökkentését szorgalmazók szerint a bérek alakulása inkább egyszeri jelenségként, szabályozóváltozásként vagy egyszeri kompenzációként értelmezhető és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az elmúlt néhány hónap béralakulása a bérinfláció beragadását mutatná. Eközben pedig a konjunkturális helyzet várható romlása és az ezzel járó lanyhuló kereslet következtében erősödni fognak az inflációt fékező hatások. A maginfláció várható alakulása is azt jelzi, hogy az előrejelzési időszakban kedvező inflációs környezettel lehet számolni.
A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb tavaly október 25-én emelte 25 bázisponttal 8 százalékra.
