– Alkotmányjogászként a rendszerváltás óta sürgette a rendőrség átfazonírozását. Milyen érzés falra hányni a borsót?
– Rémes látni a morális leépülést, illetve azt, hogy a rendőrség olyan jogosítványokhoz jut, amelyekkel korábban sosem rendelkezett.
– Mire gondol pontosan?
– Például arra, hogy a Boross Péter által jegyzett rendőrségi törvény a későbbi jogszabály-módosításaival együtt már kínálja az opciót, hogy rendőrök nőkön mondjuk nemi erőszakot tegyenek. Azok ugyanis, akik fedett nyomozóként, magyarul téglaként épülnek be egy csoportba, bűncselekményt is elkövethetnek, ha ezt a tényfeltáró munkájuk megköveteli. Ez alól csupán az emberölés a kivétel, de ezt leszámítva, semmi sem elképzelhetetlen. Noha természetes következmény, hogy a kiskapuktól hemzsegő törvény több bűncselekményt generál, ezt az ellentmondást az akkori politikai elit egy erősebb, több jogosítvánnyal rendelkező rendőrséggel kívánta kompenzálni, ami hülyeség.
– Tehát ez vezetett volna a rendőrség morális válságához?
– Ez, kiegészülve azzal, hogy nincsenek világos értékeink, amire egy közhatalmi működést felfűzhetnénk.
– Milyen kiutat javasolna a hirtelen kerekedett morális pánikból?
55 éves, nős, 2 gyermeke van
Végzettsége: jogász (ELTE)
Kedvencek:
Könyv › Kende Péter: Védtelen igazság
Film › Gyalog galopp
Zene › Rossini
Hobbi › rendőrség
– Bontsuk meg kicsit a rendőrség válságához vezető ügyeket. Mit szól, hogy kiderült, a harmadik új gyanúsított a móri ügyben tulajdonképpen ugyancsak rendőr?
– Semmit, vagyis azt, amit az előbb is elmondtam. Joggal gondolhatja egy rendőr, hogy a törvény fölé helyezheti magát. Itt csupán egy egyszerű behelyettesítés történt, és mivel az Alkotmánybíróság szerint a rendőr felülhelyezheti magát a törvényeken, nincs jogom megkérdezni: no, és miért tetszett bűnözni?
– Azért nyugtasson meg, hogy nem a rendőrnek volt igaza, amikor a Széna téren elemelte a bankból a pénzt?
– Nézze, a véleményem, hogy ez egy agyrém, de megint csak azt mondhatom: a rendszer rossz. Itt legalább kirúgták a rendőrt, de akik brutalizálták az embereket ősszel, azok ma is a posztjukon vannak.
– Azt üdvözli, hogy a móri ügy, az autópálya-rendőrök vesztegetési ügye, a Széna téri balhé és az erőszaktétel nyomán fejek hullottak?
– Részben. Elégedettebb lettem volna, ha Gyurcsány Ferenc is csatlakozott volna a távozókhoz. Legalábbis ez lett volna a logikus folytatása az ügynek.
– A bírói igazságszolgáltatással elégedett? Ön, ha tehetné, milyen szervekkel világíttatná át a bíróság munkáját?
– Semelyikkel. Reformok kellenének ott is, mert a fejétől bűzlik a hal. Itt legfőképp a bírói felelősséget hiányolom. Egy tárgyaláson jelen van egy bíró és két ülnök, utóbbiak, bár nincs jogi végzettségük, leszavazhatják a hivatásos bírót.
– Hmm, az igazságszolgáltatás vajon akkor is több sebből vérzett, amikor Tasnádi Pétert védte?
– Munkálkodásom nyomán 2002-ben a vádak fele alól felmentették őt, és noha közben volt szabadlábon, most megint ül. Miközben tudom, hogy az ország nagy része köztörvényesnek tartja, arra intenék, ne ítéljünk előítéletek alapján. Kaiser Ede esetében sem volt szerencsés.
– Ez vonatkozhatna akár Önre is. Hiszen június 12-én másodfokon tárgyalják az ügyét, amiért első fokon 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztett büntetést kapott.
– Én hiszek a saját ártatlanságomban. Az egyik védencemtől, akinek a férjét megölték a lakásában, átvettem egy dobozt, amely egy eltűnt fegyvert tartalmazott, ezért kell most a bíróságra járnom.
