Gazdaság

Helyi telefónia

A Ki marad a végén? című cikkel (Figyelő, 2006/19. szám) kapcsolatban szeretném pontosítani, hogy a Hungarotel nem egyenlő a HTCC-vel. A társaság honlapjának tanúsága szerint a HTCC a Hungarotel és a Pantel főrészvényese, részvényeit az amerikai tőzsdén jegyzik. Valójában tehát Pantel-Hungarotel-Invitel, esetleg Pantel-Invitel fúzióról van szó.

A Pantel árbevétele, piaci súlya minden valószínűség szerint meghaladja a Hungarotelét. Az előfizetői kör egy része azonban – így magam is – elégedett volt az utóbbi társasággal, különösen abban az időben, amikor a döntések még decentralizált módon, helyben történtek. A Hungarotelnek több díjcsomagja is volt, amelyben alacsony havi díjjal lehetett igénybe venni a telefonszolgáltatást. Ha pedig valaki – mint például én – sokat beszélt, annak már évekkel ezelőtt volt lehetősége átalánydíjas díjcsomagot választani. Tudomásom szerint a 2005. év végi óriási lakossági előfizető-vesztés már a Pantel-Hungarotel fúzió „hozadéka”. Igaz, az ADSL ára mára talán nálunk a legolcsóbb az országban.

Előfizetőként addig voltam leginkább elégedett, amíg a helyi Hungarotel menedzsment irányította a céget. Gyors volt a telepítés, a reklamációk kezelése, a hibaelhárítás, volt szponzorálás, és lehetett érezni, hogy a társaság felelősséget érez a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséért. Látva a globalizálódó világot: félő, hogy a Pantel-Hungarotel-Invitel fúzióval nagyon messze kerülünk az előzőektől…
LADA GÁBOR Békés megyei Figyelő-olvasó és Hungarotel-előfizető


• Hogyan terjed az AIDS?
A lap K+F-rovatának egyik cikkében (AIDS-teszt nyálból – Figyelő, 2007/19. szám) egy új AIDS-tesztről írnak, amivel nyálból lehet megállapítani a fertőzöttséget. Akkor most terjed-e az AIDS nyállal vagy sem? Az ember, ugye, úgy tudja, hogy nem, de a cikk azt sugallja, hogy mégis. Mi az igazság?
CSENDES ZSUZSANNA
Mikropakk Kft.


*

Bár a nyálban – sőt a könnyben is – kis mennyiségben előfordulhatnak szabad vírusok, a HIV továbbra sem terjed ezek útján. Az OraSure tesztjében a papírra felvitt anyagok a nyálban található, az immunrendszer által termelt HIV-ellenanyagokkal reagálnak, s így utalnak a szervezetben lévő HIV vírusokra. A nyál útján történő átvitellel kapcsolatban sok-sok vizsgálatot végeztek/végeznek világszerte. Az amerikai járványügyi központ, a CDC egyetlen esetet ismer, amikor nem lehetett elvetni, hogy csókkal fertőződött egy személy, de még ott is úgy tudják, hogy vérzett a „donor” szája, és sebes volt a befogadóé! Vér – vagy sperma, esetleg anyatej – tehát mindenképpen szükséges a fertőzéshez.
A szerk.


• Fogalommagyarázat
Szokatlan módon olvasói levelem megírására egy másik olvasói levél késztet (Miért magasak a bérterhek? – Figyelő, 2007/16. szám). Bár széles körben használt terminus technicus, olyan közgazdasági fogalom, hogy bérteher – nincs. Van viszont munkavállalói jövedelem, amelyből a munkavállaló személyi jövedelemadót, járulékokat, és – vásárlásaikor – forgalmi adó(ka)t fizet. Mivel a fogyasztásra szánt/költött (személyi) jövedelem döntő többsége munkavégzés ellenértéke, ezért csak olyan kijelentéseknek van értelme, hogy a személyi jövedelmekből meghatározott adó- és járulékfizetést teljesítünk. A bérteher kifejezés azért is roppant megtévesztő, mert azt sugallja, hogy e terhek a bérre rakódnak, s nem a bérből (pontosabban: munkavállalói jövedelemből) fizetik. Persze ez még magyarázható a „bérre rakodó közterhek” fogalomszörnyhöz képest, amelyre egy divatos, de hamis közgazdasági doktrína épül. Eszerint a jóléti állam nélküli államok helyzete azért kedvező a jóléti államokhoz képest, mert a gazdaságot nem terheli a jóléti állam fenntartásának költsége. Nos, a terhek nem a „gazdaságot”, hanem az adózókat terhelik. Ennek negatív gazdasági vagy egészen minimális hatása nincs, vagy egyáltalán nincs is. E doktrína hívei az újraelosztás csökkentését kívánják a globalizáció kihívásaira hivatkozással saját javukra elérni.

Pogátsa Zoltán a magas adószint okának az alacsony foglalkoztatási szintet tudja. Azonban a foglalkoztatottság uniós, sőt az egyesült államokbeli (átlag)szintjére való emelése sem vezethetne érzékelhető adócsökkentéshez, mivel a munkapiactól tömegesen az alacsonyan iskolázottak maradnak távol, akik minimálbér körüli fizetésekre számíthatnának. A foglalkoztatottság növelése elsősorban társadalompolitikai szempontból fontos kérdés. Ha viszont csak úgy teremthető többség az erre irányuló kormányzati törekvések támogatásához – amelyek pénzbe kerülnek -, hogy azt mondjuk, ez a majdani adócsökkentés irányába tett lépés, akkor ez talán bocsánatos füllentés.
NÉMETH GYÖRGY

Ajánlott videó

Olvasói sztorik