A luxusadót elhamarkodták
A 2005 novemberében megalkotott luxusadótörvény, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet alapján mintegy tízezer adóalanyra, és körülbelül egymilliárd forintos adóbevételre számított a Pénzügyminisztérium. Az azóta eltelt másfél évben ennek töredéke folyt be: a március 15-ei adófizetési határidő Budapesten is csupán 535 becsületes luxusadózót csalogatott elő, az ő bevallásuk nyomán 114 millió forinttal hízik az államkassza ebben az évben. A fővároson kívüli összes településről pedig további 50 adóbevallás érkezett, amiből legfeljebb további tízmillió forintos adóbevétel adódhat össze. Szakemberek egyértelmű bukásnak ítélik a luxusadó intézményét, a kudarc okaként pedig egyértelműen a jogszabály rossz előkészítését jelölik meg.
A Pénzügyminisztérium, élén Veres Jánossal egyvalamit hajtogat, de azt eltökélten: 2008-tól lesz egységes ingatlanadó, sőt, állítólag már el is készült az erre vonatkozó javaslat, csak még politikai egyeztetésre vár.
A programra hivatkoznak
Veres János következetesen emlegeti a 2008-as bevezetési dátumot, és következetesen hivatkozik a konvergenciaprogramra, amely – interpretálása szerint – kötelezi a kormányt az adó jövő évi bevezetésére. Az államháztartási hiány lefaragásában érdekelt tárca vezetője érthető okokból sürgeti az új adónemet, a hivatkozási alapként használt konvergenciaprogram azonban megengedőbb Veres Jánosnál. Szövegezése e tekintetben ügyesre, mondhatnánk, kreatívra sikerült.
A 2008-as bevételek között például nem is említi a konvergenciaprogram az ingatlanadót, ehelyett úgy fogalmaz, hogy „mivel a szabályozás részleteiről egyelőre még nincs döntés, az ebből származó bevétel nem szerepel a bevételi számítások között, hanem a hiánycélok megvalósításának biztonsági tartalékát növeli”.
Kicsit lejjebb az is kiderül, hogy ez a bizonyos biztonsági tartalék „a költségvetés szempontjából kedvezőtlenebb alternatív pályák kockázatait” hivatott ellensúlyozni. Vagyis azt segítik elő, hogy az államháztartás hiánya egy kedvezőtlenebb makrogazdasági pálya bekövetkezése esetén se haladja meg a programban kitűzött mértéket. Szintén a programból olvasható ki az is, hogy a biztonsági tartaléknak csak egy részét képezi „a 2008-tól bevezetendő, de a bevételek között egyelőre nem szerepeltetett ingatlanadó”, ami egy zárójeles megjegyzés szerint a GDP 0,3 százalékának megfelelő összeg.
70 milliárd
Az biztosra tudható, hogy tavaly 23 562 milliárd forint volt a hazai össztermék (GDP), nagyságrendileg tehát 70 milliárd forinttal lehet kalkulálni, ennyi bevételt látna majd szívesen az államkassza ingatlanadó címén.
Az adó százalékos mértékére, illetve az adó hatálya alá eső ingatlanok alsó értékére vonatkozóan viszont már semmilyen utalás nincs a konvergenciaprogramban, a sajtóban is csak különböző találgatások keringenek, például a nemzetközi gyakorlat alapján. (Emlékezetes, hogy Katona Tamás egykori államtitkár PM-es pályafutását éppen egy ezzel kapcsolatos elszólás törte ketté, ő ugyanis óvatlan határozottsággal nevezett meg egy 9,5 millió forintos lakásértéket a leendő ingatlanadó alsó határaként.)
Számolni mindenesetre érdemes: ha tudjuk, hogy durván 4 millió lakás van Magyarországon, és feltételezzük, hogy ezek becsült átlagértéke 12 millió forint, akkor egy egységes 1,5 ezrelékes adómértékkel be is jön a kívánatos 70 milliárdos bevétel, sőt 2 milliárd forinttal még túl is teljesül – ez lakásonként durván 18 ezer forintot jeletene. (Mindez hangsúlyozottan csak spekuláció, amely semmilyen értékhatárt, vagy szociális szempontot nem vesz figyelembe, és becslésen alapul – a szerk.)
Visszatérve a csekély számú valós információra, azt megint a konvergenciaprogramra hivatkozva lehet tudni, hogy értékalapú, a lakosságot és a vállalkozókat egységesen sújtó ingatlanadózásban gondolkozik a kormány, illetve, hogy ezzel „az önkormányzatok gazdálkodási önállóságának” a megerősítése a célja. Eszerint tehát közvetlenül a helyi önkormányzati büdzsét gyarapítaná a bevétel, és nem központilag rónák ki, mint ahogy egyébként azt a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) is szorgalmazza.
Sok a kérdőjel
Ennyi tehát az, ami a felzárkóztatási program alapján tényként kezelhető, meg persze az, hogy a törvényjavaslatot 2007 folyamán be kell nyújtani a parlamentnek annak érdekében, hogy 2008-tól valóban hatályba léphessen az általános értékalapú ingatlanadózás. Szakmai berkekben ez utóbbit mind többen kérdőjelezik meg, mondván, normális esetben több éves felkészülésnek és egyeztetésnek kell egy ilyen horderejű lépést megelőznie.
Már csak azért is, mert ideális esetben az ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan az egész adórendszer reformjának szükségességét is felvetik a szakemberek. Abban ugyanis viszonylagos konszenzus látszik, hogy a vagyont és a fogyasztást terhelő adók arányosabb közteherviselésre adnak módot azáltal, hogy nem minden teher a munkajövedelmekre hárul, de egy átfogó adóreform előkészítése szakértők szerint legalább 3-4 évet vesz igénybe.
