Fogynak a cégek
1990 és 2007 között az állam összesen 29 céget privatizált a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. Mára állami tulajdonban és az állami vagyont kezelő ÁPV Zrt. portfóliójában mindössze körülbelül fél tucat olyan vállalat maradt, amelyeknél a tőzsdei privatizáció szóba jöhet.
A találkozón a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdek a még állami kézben lévő tőzsdeképes vállalatok részbeni vagy teljes tőzsdén keresztüli privatizációja. A javaslatcsomag része a tőzsdei kínálat élénkítése az állami vállalatok privatizációjával, továbbá a hosszú távú befektetési számla bevezetése, amelynek kidolgozott részleteit már eljuttatták a Pénzügyminisztériumba. A tőkepiac szereplői szeretnék elérni azt is, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása legyen a nemzeti alaptanterv része, a befektetési alapok adózása a részvényekhez hasonló legyen, továbbá biztosítva legyen az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti átjárhatóság úgy, hogy az ingatlaneladásból származó jövedelem után ne legyen forrásadó, amennyiben az összeget tőzsdei részvényekbe fektetik. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF nyitott a javaslatok megvitatására. Elsősorban azt az elképzelést támogatják, hogy az oktatás részévé váljon a pénzügyi ismeretek elsajátítása, de figyelemre méltónak tartják a többi kérdést is.
A jelenleg 100 százalékban állami tulajdonban lévő legnagyobb tőzsdeképes vállalatok tőzsdén keresztüli privatizációja számos előnnyel járna az állam, az érintett vállalatok, illetve a teljes magyar tőkepiac számára – vélték a felek.
A MÁV-tól a Postáig
A találkozón a most napirenden szereplő privatizáció előtt álló két társaság, a MÁV Cargo Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. mellett a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szerencsejáték Zrt., továbbá az önkormányzati tulajdonban lévő közműcégek tőzsdén keresztüli magánosítását szorgalmazták a felek.
Szalay-Berzeviczy Attila többek között arról beszélt, hogy a tőkepiac szereplői újabb öt pontos tőkepiaci élénkítő csomagot dolgoztak ki, ezt egyeztetik most a parlamenti pártokkal. A csomagot a kormány és a parlament elé szeretnék vinni.
Múltbeli sikerek
A tőzsde vezetése több érvet sorakoztatott fel a tőzsdén keresztüli privatizáció mellett. Szalay-Berzeviczy Attila szerint az elsődleges értékesítést követő pakettek eladása – a múltbeli tapasztalatok alapján – jóval nagyobb bevételhez jutatta az államkasszát a tőzsdén kívüli magánosításhoz képest.
Az OTP Bank esetében az első, 1995-ös kibocsátást követően két és fél éven belül ötszörösére emelkedett az árfolyam, ami részvényenként ötször nagyobb bevételt jelentett az állami pakett újabb részének értékesítése során. A Mol esetében a tőzsdei megjelenést követő kevesebb mint négy év alatt nyolcszorosára nőtt a csomag értéke, míg az FHB-részvények értéke 3 év alatt több mint négyszeresére emelkedett.
A tőzsde vezetése úgy véli, hogy az elkövetkezendő egy-másfél évben bevezetendő választható összetételű magán-nyugdíjpénztári portfóliók rendszere várhatóan jelentős többletkeresletet generál a tőzsdei részvények iránt, amelynek egy része a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán jelenik meg addicionális befektetési lehetőségek után kutatva. Ezért ez az időszak ideális az állami nagyvállalatok kisebbségi pakettjének tőzsdei értékesítéséhez.
