Húsz-harminc éve papolnak az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások működését megkönnyítő üzleti környezet kialakításáról, ám a szavakat eddig többnyire nem követték tettek. Pedig a kkv-k európai érdekképviseleti szervei unos-untalan ismételgetik, hogy az Európai Bizottságnak és a kormányoknak meg kell tanulniuk először kicsiben gondolkodni. „Ha egy jogszabály működik a kisebb cégeknél, akkor jó eséllyel mindenkinél működni fog. Ez fordítva viszont nem igaz” – állítja Luc Hendrickx, a kézművesek, valamint a kis- és középvállalkozások európai szervezetének (UEAPME) vállalati politikáért és külkapcsolatokért felelős igazgatója. Abban, hogy fontos jogszabályok kidolgozásakor még mindig nem veszik kellő mértékben figyelembe az átlagosan öt főt foglalkoztató európai kisvállalkozások szempontjait, Hendrickx szerint komoly szerepet játszik, hogy a javaslatokat előterjesztő tisztviselőknek vajmi kevés fogalmuk van az üzleti életről: családi hátterük és az iskolában elsajátított ismeretek egyszerűen nincsenek hasznukra ebben.
Ezért is látnak sokan fantáziát abban a Günter Verheugen iparpolitikai biztos által meghirdetett kezdeményezésben, amelynek értelmében a vállalkozásokkal foglalkozó főigazgatóságon dolgozó bizottsági tisztviselőknek legalább egy hetet egy-egy kis- vagy középvállalkozásnál kell eltölteniük, hogy jobban megismerkedhessenek azok valós helyzetével. Miközben a gyakornokság pr-húzásnak sem rossz, segítségére lehet a tisztviselőknek a szektor sajátos problémáinak megértésében.
PAPÍRMUNKA. A programban részt vevő kkv-k vezetői valószínűleg akkor fordítják a legjobban a maguk javára az EU-bürokrata „vendégmunkások” jelenlétét, ha az uniós és a nemzeti szabályozásból fakadó papírmunkákat zúdítanak rájuk. A cégvezetők ugyanis a leggyakrabban a túlburjánzó bürokráciára panaszkodnak. A kis- és közepes méretű cégekre nehezedő adminisztratív terhek és költségek felmérések akár harmincszor is felülmúlhatják a nagyobb vállalatokét. „Számukra minden egyes perc és óra, amivel kevesebbet kell papírmunkával törődniük, valóságos megváltás” – hangsúlyozza az UEAPME igazgatója. „Sok szó esett már a bürokrácia csökkentéséről, de eddig csak kevés kézzelfogható intézkedés történt” – ért egyet Paul Skehan, az ipari és kereskedelmi kamarák európai ernyőszervezete, az Eurochambres főtitkárhelyettese.
Pedig különösen mostanában nincs hiány az ígéretekben. Az EU vezetői nemrég hagyták jóvá azt az ambiciózus célkitűzést, miszerint az uniós jogalkotás következtében a cégekre nehezedő adminisztratív terheket 2012-ig 25 százalékkal csökkentik. Brüsszel becslései szerint a könnyítésnek köszönhetően 1,5 százalékkal nőhet az unió GDP-je, mintegy 150 milliárd eurós többletberuházást generálva. Az Európai Bizottság elsősorban az új és a régi irányelvek egyszerűsítése és speciális hatástanulmányok elkészítése révén szándékozik visszaszorítani a bürokráciát.
Rajz: RedDotCorbis
A kkv-k képviselői azonban bizalmatlanok. Luc Hendrickx szerint például egyáltalán nem világos, mit is jelent a csökkentésre vonatkozó előirányzat. „Mihez képest faragnak le 25 százalékot?” – teszi fel a kérdést a szakértő, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg egyáltalán nem állnak rendelkezésre felmérések a szektorra nehezedő adminisztratív terhek egészéről. Eddig csupán Dániában és Hollandiában próbálták meg egy úgynevezett standard költségmodellel felmérni a kkv-k terheit, és ehhez képest határozták meg a tennivalókat. Európai szinten nem sokat ér a dereguláció, ha az üzleti világ életét megkeserítő bürokratikus terhek tekintélyes hányada – a holland gazdasági minisztérium felmérése szerint például 60-70 százaléka – helyben keletkezik. Ráadásul a holland kkv-k tulajdonosainak 70 százaléka egyáltalán nem tapasztalja a terhek csökkenését, belga kollégáik fele pedig egyenesen úgy érezte, hogy az utóbbi két évben még növekedtek is az effajta kötelezettségek.
Az UEAPME igazgatója számára úgyszintén világos, hogy a probléma elsősorban nem európai szinten jelentkezik. Az Európai Bizottság ezzel együtt már több olyan javaslatot is előterjesztett, amivel a kis- és középvállalkozások kedvében kíván járni. A szabályozói keret egyszerűsítését kezdeményezte például a gyógyszerek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozók esetében, csökkentett, illetve részletre történő illeték- és díjfizetést és könnyebb adminisztratív eljárásokat lehetővé téve a számukra. „Mindez jó, kár, hogy a gyógyszeriparban érdekelt kkv-k száma elenyésző” – árnyalja Hendrickx a képet. Brüsszel a beszámolási kötelezettségeket is enyhítené, mégpedig úgy, hogy 20 százalékkal megemelné az üzleti mérlegnek azt a jelenlegi összeghatárát, amely alatt a vállalkozásoknak egyáltalán nem kellene pénzügyi mérleget készíteniük.
TÚLKOMPLIKÁLT SZABÁLYOK. A cégeknek a túlkomplikált környezetvédelmi szabályokkal és normákkal is gyakran meggyűlik a bajuk. A hulladékokra vonatkozó előírások például rendkívül bonyolultak, ráadásul országról országra nagyon eltérőek. „Semmi bajunk a környezetvédelemmel, de szeretnénk, ha a szabályok könnyebben végrehajthatók lennének” – fogalmaz Guido Lena, az UEAPME környezeti szabályozásért felelős igazgatója.
A deregulációval párhuzamosan ugyanakkor mindig fennáll annak a lehetősége, hogy egy-egy új jogszabálynak járulékos terhei lesznek a kkv-k számára. A nemrég elfogadott uniós energiacsomag például – mint arra Paul Skehan felhívja a figyelmet – az Európai Bizottság szerint több százmilliárd eurós többletköltséget ró az európai üzleti életre. Ezzel együtt úgy véli, a kis- és középvállalkozások számára a legnagyobb ösztönzőként maga az EU egységes, belső piaca szolgál. Brüsszelnek szerinte szigorúbban kellene büntetnie azokat a tagállamokat, amelyek nem veszik át, vagy nem alkalmazzák megfelelően a belső piaci jogszabályokat.
A puding próbája ebből a szempontból a tavaly hosszas kötélhúzás után elfogadott szolgáltatási irányelv végrehajtása lesz. A jogszabály értelmében 2009-ig minden tagállamnak egyszerűsítenie kell nemzeti eljárásait annak érdekében, hogy megkönnyítse a piacra jutást más országok kis- és középvállalkozásai számára. Erre már csak azért is szükség lenne, mert belső piac ide vagy oda, jelenleg csak minden tizedik európai kis- és közepes méretű vállalkozás kínálja áruit vagy szolgáltatását az unió egy másik tagállamában, vagy máshol külföl-
dön. A kkv-kra irányuló uniós politika sikerét is valahol azon lehet majd lemérni, növekedni fog-e a határokon átnyúló tevékenységet folytató cégek aránya.
