Joanna Stempinska

-Ha valaki, Ön igazán ért a borokhoz, hiszen annak idején borász szakon szerzett élelmiszer-mérnöki diplomát Magyarországon. Múlt szerdán, amikor kiderült, hogy öt év múlva Lengyelország és Ukrajna rendezi az Európa-bajnokságot, mivel koccintott?

– Azóta sem volt időm koccintani, de a hét végén hazautazom Lengyelországba, és remélem, hogy akkor majd a barátaimmal megünnepeljük ezt a sikert.

– És milyen bor lesz a poharukban?

Fotó: Kalló Iván

– Mindenképpen száraz magyar vörös, hiszen nagyon szeretem a szekszárdi és a villányi borokat. Mindig is mondtam a barátaimnak, milyen jók az itteni borok, és most Budapestről azon is dolgozom, hogy segítsek népszerűsíteni nálunk a magyar bort. Arról ugyanis a lengyeleknek még mindig a hetvenes és nyolcvanas évek egri bikavére jut eszükbe.

– Ha már az Eb-pályázatot elbuktuk, legalább az gyógyír a sebünkre, hogy hazája sikerét magyar borral ünnepli. Pedig mondhatott volna ukrán vodkát is, elvégre sokak szerint Hrihorij Szurkisznak, az UEFA végrehajtóbizottsága ukrán üzletember tagjának köszönhető a győzelem, azaz ő kaparta ki Lengyelországnak is a gesztenyét…

– Nem hiszek az effajta összeesküvéselméletekben. Egy ilyen siker nem egyetlen emberen múlik.

– Oleg Blohin ukrán szövetségi kapi­tány viszont szobrot állíttatna Szur­kisz­nak. Varsóban nem gondolkodnak hasonlón?

– Nem. Sőt, eddig az ukrajnai tervekről sem hallottam.

– És Michel Platininek, az UEFA francia elnökének, aki a lengyelek és az ukránok győzelmét bejelentette?

– Neki sem. Sőt, ahogy olvasom az otthoni híreket, az eredményhirdetés napján mindenki ünnepelt ugyan – Varsóban tűzijáték is volt -, azóta viszont inkább arról írnak a lapok, hogy az Eb-rendezés mit jelent az országnak gazdaságilag, és az elkövetkező öt évben milyen feladatok várnak ránk. Úgyhogy szoborállítási tervekkel Lengyelországban senki sem állt elő.

– Magyarországon sokan egyenesen fellélegeztek, hogy nem nekünk kell sok milliárd euróért stadionokat, utakat, szállodákat, repülőtereket építeni. A lengyel és az ukrán gazdaság elbírja ezt a terhet?

– Szerintem igen. Az Eb-rendezés miatt megépítendő utak például eleve benne vannak abban az infrastruktúra-fejlesztési tervben, amelynek a megvalósításához az Európai Unió biztosítja a pénzt. Ráadásul a négy Eb-stadion közül a poznani már majdnem felépült, de Varsóban, Wroclawban és Gdanskban is jó a helyzet, és mindhárom vidéki helyszínen készen áll a vadonatúj repülőtér. Ami pedig a lengyel gazdaságot illeti, az tavaly 6,1 százalékkal bővült, az idei első negyedév pedig 7 százalékos növekedést mutat! S az Európa-bajnokság előkészületei a szakértők szerint még további 1-2 százalékponttal meg is fejelik majd ezt a tempót. Nem véletlen, hogy a varsói tőzsdeindex a hírre azonnal rekordot döntött.

– Lengyelországnak egyre feszültebb a viszonya Oroszországgal, ráadásul Moszkvának Kijevvel is volt néhány csörtéje. Nem félnek attól, hogy a Kreml esetleg éppen az Eb idején zárja majd el a lengyel vagy az ukrán olaj- és gázcsapot?

– Nem, ez nem valószínű. Már csak azért sem, mert a lengyel-orosz viszonyt számos probléma terheli ugyan, de több jel is utal arra, hogy ezek közül egyet-kettőt mostanában sikerül megoldani.

– Ha már Oroszországnál tartunk, a hétvégén egy Szojuz űrhajó fedélzetén sikeresen visszatért a világűrből Charles Simonyi, a Microsoft Magyarországon született szoftverfejlesztő guruja. Vállalkozna hasonló útra?

– A magyar külügyminiszter tavaly elvitte a Budapesten akkreditált nagyköveteket a dunakeszi repülőtérre, ahol a vitorlázórepülésbe és a repülőakrobatikába is bele lehetett kóstolni. Mindkettőt kipróbáltam, sőt, én voltam az első, aki az utóbbira vállalkozott. Az űrrepülésre azonban több időbe telik felkészülni. És hát honnan szerezzem azt a 23 millió dollárt, amibe az űrturistáskodás kerül?!