Gyakran járok a természetbe ehető füveket gyűjteni, és az sem ritka, hogy a piacon vásárolt borsó vagy spenót nagy részét megeszem, még mielőtt hazaérnék – meséli Macskássy Izolda festőművész, aki szerint az egészséges életmód nem pénz, hanem szokások kérdése. Az Erdélyből származó alkotó egyik festményét nemrég a Kor Kontroll Társaság és a SpringMed Kiadó pályázatára ajánlotta fel. A Sohasem késő nevű program a 45 év felettieknek szeretné üzenni, hogy ha eddig semmit nem is tettek az egészségükért, még mindig érdemes fogyni, egészségesebben táplálkozni, leszokni a dohányzásról, az alkoholról, elkezdeni sportolni, vagy éppen tanulni.
Fotó: RedDotCorbis
NEMTÖRŐDÖMSÉG. Sidó Zoltán, a Központi Honvédkórház kardiológiai osztályának vezető főorvosa szerint a 45 év feletti korosztály nagy része egyszerűen nem törődik az egészségével, és sokszor csak egy agyvérzés vagy infarktus után változik meg a szemléletük. Szűrővizsgálatokra csupán a magasabb iskolai végzettségűek közül járnak néhányan, a többség mindössze tömegkampányokon vagy a kötelező üzemorvosi vizsgálatok során értesül például arról, hogy magas vérnyomás betegségben (hipertónia) szenved, amely az infarktusok és agyvérzések 80 százalékáért felel, de például látásvesztést is okozhat. A Magyar Hypertonia Társaság által kezdeményezett – a Népegészségügyi Kormányprogramba is felvett – „Éljen 140/90 alatt” rendezvénysorozat lehetővé tette, hogy a lakosság több mint fele szembesüljön a vérnyomásmérés és a korszerű egészségtudatos magatartás szükségességével. A Novartis Hungária Kft. által támogatott eseménysorozat Barna István, a társaság főtitkára szerint 2005 és 2007 között csaknem 50 ezer megbetegedést, illetve halálesetet akadályozott meg.
Egészségtudatos szemlélet híján hasonlóan nagy a cégvezetők felelőssége a prevenció terén. „A Magyar Villamos Művek vezetője például tudatában van annak, hogy emberéleteket menthet meg az üzemorvosi szűrővizsgálat, ezért azt a cégnél komolyan veszik” – említi Sidó Zoltán. Tény, hogy a 45 év felettiek, különösen a férfiak önként még akkor sem keresik fel az orvost, amikor komoly testi vagy lelki panaszaik vannak. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem magatartástudományi tanszékének vezetője szerint a középkorú férfiak halálozási mutatói annak ellenére folyamatosan romlanak, hogy az összlakosságon belül az utóbbi időben javul a tendencia. E negatív jelenség egyik oka a súlyos krónikus stressz, amely a munkahelyi és általában a társadalmi bizonytalansággal mutat összefüggést. Azt is látni kell azonban, hogy azok a 40 és 69 év közötti férfiak, akik a felmérés kezdetén rossz egészségi állapotról panaszkodtak, és ezt követően 3 éven belül meghaltak, alig fordultak orvoshoz. Pedig pont ebben a korcsoportban van a legtöbb értelme a megelőzésnek, ugyanis életmódváltással ekkor még mobilizálhatóak a szervezet tartalékai, és elkerülhető az önmagában tünetmentes, ám hosszú távon halálos magas vérnyomás, illetve magas vércukor- és vérzsírszint kialakulása. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 40 és 60 éves kor között megduplázódik a fenti rizikófaktorokkal élők aránya a lakosságon belül.
SOVÁNY IPARÁG. „A magas vérnyomás és a cukorbetegség több százezer, míg a magas koleszterinszint és az elhízás problémája több millió embert érint hazánkban” – mondja Böszörményi Nagy Klára, az egészségügyi ismeretterjesztésre szakosodott SpringMed Kiadó igazgatója. Ennek ellenére a fenti témájú, nem túl drága kiadványokból évente csupán 1-2 ezer példány fogy. Az egészségtudatosság hiányát mutatja a 45 év feletti korcsoportot megcélzó táplálék-kiegészítők piacának nagysága is: a legtöbb termék esetében néhány tízezres nagyságrendű célcsoportról van szó.
Jó hír azonban, hogy a betegségmegelőzéssel, egészséges életmóddal kapcsolatos termékek piacának szereplői az érdeklődés lassú, de biztos növekedéséről számolnak be. Az igazi fellendülést nem annyira a pénzszűke, mint inkább az ismeretek hiánya akadályozza. „Egy nyugdíjas korcsoportot érintő, ízületi kopást késleltető termékünk iránt például a televíziós reklám, illetve két-három másik cég piacra lépése után néhány ezerről többszörösére nőtt a kereslet” – említi Pór Zsolt Péter, a PharmaNord magyarországi vezetője. Andor Ákos, a funkcionális (többlet egészségügyi hatással rendelkező, például Omega-3 zsírsavakat tartalmazó) élelmiszereket előállító Europharma tulajdonosa szerint a lakosság egytizede sincs tisztában a táplálkozás jelentőségével, holott hazánkban óránként 7 ember hal meg elhízással kapcsolatos betegségben. Amerikai vizsgálatok szerint egy elhízott 20 éves férfi 13 évvel, míg egy nő 8 évvel él kevesebbet, mint átlagos testsúlyú társaik. Magyarországon a lakosság egyötöde elhízott, és legalább ennyien túlsúlyosak (Nem fogy a magyar – Figyelő, 2007/4. szám). Ezzel párhuzamosan a kiemelten egészséges (funkcionális és bio) élelmiszerpiac még olyannyira gyerekcipőben jár, hogy például a funkcionális élelmiszer megnevezést csak ebben az évben fogják bevezetni Magyarországon, míg Nyugat-Európában már 1 százalékos a részesedése, globálisan pedig 50 milliárd euró körüli a forgalma. A bioboltok vásárlóközönsége, illetve a nyugatról átgyűrűző fitness- és wellness-mozgalom hívei elsősorban a műveltebb és tehetősebb rétegekből kerülnek ki. Derry Márta, a Szidónia Kastélyszálloda ügyvezető igazgatója szerint a magyar wellness vendégek többsége úgy gondolja, ha elmegy egy romantikus környezetbe kikapcsolódni, már mindent megtett az egészségéért. „Pedig a wellness valójában életmódot jelent, amelybe az egészséges táplálkozás, a mozgáskultúra és a mentális wellness legalább annyira beletartozik, mint a kikapcsolódás” – mondja a hoteligazgató. Úgy tűnik, az egészség a tehetősebb rétegek körében divattá vált, ám tudatosság még nincs a trend mögött. Ezzel együtt, az érdeklődés növekszik, és lassan hazánkban is kibontakozhat a „felvilágosodás”, amelynek jegyében az egészség védelme összekapcsolódik az életminőség megőrzésével.
