A országgyűlés gazdasági bizottsága 19 igen szavazat és 4 tartózkodás mellet, a költségvetési bizottság 18 igen és 7 tartózkodás mellett támogatta a jegybank vezetőjének kinevezését. A szavazástól tartózkodó fideszes képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy hiányosnak tartják Simor tapasztalatait a monetáris politika terén.
Simor Andrást, a Deloitte elnök-vezérigazgatóját február 16-án jelölte a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A tisztséget a közgazdász március elsejétől hat évig tölti be, amennyiben a miniszterelnök jelölése nyomán Sólyom László aláírja a kinevezési okmányt.
Marad az inflációs célkövetés
Simor András nem lát okot az inflációs célkövetés rendszerének megváltoztatásra, fontosnak tartja a jegybanki függetlenséget és elsődleges céljának az árstabilitás elérését tekinti – mondta jelöltségének bejelentése után a közgazdász. Az MNB leendő vezetője hangsúlyozta a kormánnyal való együttműködés szükségességét is, és azt mondta: a jegybank a piacoknak üzen, nem a kormánynak, a monetáris politika része az ország gazdaságpolitikájának.
Simor András a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztját is betöltötte korábban, tavaly Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konvergenciatanács tagjának kérte fel. Hosszabb ideig dolgozott befektetési bankárként az osztrák tulajdonú Creditanstaltnál Budapesten és Bécsben, monetáris politikai tapasztalata azonban nincs.
Nem változik érdemben a monetáris politika
A március elsejével belépő új jegybankelnök személye befolyással lehet ugyan a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára, a 2001 óta követett inflációs célkövetési rendszeren azonban aligha változtat a jelenleg 13 tagú Monetáris Tanács – vélték a jegybankelnök-jelölt nyiatkozata előtt egbehangzóan piaci elemzők.
Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elnökváltáson túl a Monetáris Tanács tagjainak nagy része is kicserélődik az idén, így többségbe kerülnek a jegybanktörvény módosítása után a kormányfő javaslatára kinevezett tagok. Még februárban távozik a testületből a „héják” és a „galambok” között elhelyezkedő Szapáry György alelnök, majd július elején Auth Henrik és Adamecz Péter alelnökök, akiket a héjákhoz, azaz a szigorúbb kamatpolitikát követőkhöz sorolnak. A távozó három alelnök utódai közül csak egy lesz tagja a Monetáris Tanácsnak, így március-július között két csere lesz, azaz kilenc régi tag mellé két új kerül, az MNB elnöke és egy alelnöke. A következő változás 2008 szeptemberére esik, amikor lejár Kádár Béla 6 éves mandátuma.
Kamatcsökkentéssel kezd
A januári, 7,8 százalékos inflációs adat bejelentését követően az elemzői kar egységesen arra számít, hogy februárban 9 százalékosra emelkedik az éves infláció, ami az első félév végéig viszonylag magas, 8 százalék körüli szinten marad, majd fokozatosan 5,5 százalékra csökken. Az elemzők abban is egyetértenek, hogy a hatósági áremelések miatt megugró infláció ilyesfajta lefutása nem készteti újabb kamatemelésre a jegybankot, sőt a második félévben 7 százalékosra mérséklik majd a most 8 százalékos irányadó kamatot.
A kamatvágás időzítése sokat elárul majd az új jegybankelnökről – nyilatkozta a FigyelőNetnek a napokban Barcza György, az ING vezető elemzője. A közgazdász szerint érdekes lesz, hogy a jegybankelnök és a kicserélődő testület elébe megy-e a piaci várakozásoknak, követi-e azokat, vagy ellenáll nekik; ebből az új jegybanki vezető habitusára lehet majd következtetni.
