Nem reagált a forint
A megugró infláció beépült az árakba, ezért a forint árfolyama nem reagált érdemben az inflációs adatra: negyed tízkor egy euróért 253,25/75 forintot adtak a budapesti bankközi devizapiacon.
Tavaly decemberhez képest leginkább – 4,7 százalékkal – a háztartási energia drágult, ezen belül a távfűtésért átlagosan 30,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk 1,5, a szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak; ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés díjtételei 11,2, a kábeltévé-előfizetésé 4,1 százalékkal emelkedtek. A ruházkodási cikkekért viszont 3,7 százalékkal, a fogyasztási cikkekért pedig 0,3 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Csak első ránézésre magas Ha az egyszeri hatósági áremelésektől és az ingadozó üzemanyagáraktól eltekintünk, akkor hónapról-hónapra lassul az infláció: az egyéb árak januárban 3 százalékkal drágultak – nyilatkozta a FigyelőNetnek Barcza György, az ING vezető elemzője. A jelenséget a közgazdász részben azzal magyarázza, hogy a központi áremelések miatt fogyasztásra egyre kevesebb pénz jut. Ebből részben az is következik, hogy az inflációs várakozások növekedésétől nem kell tartani, bár 1 hónap adataiból csak óvatosan érdemes következtetni – mondta az elemző. Februárban tovább emelkednek az élelmiszerárak, a januári gázáremelés is akkor érezteti majd hatását, sőt a MÁV és a Volán áremelései, valamint vizitdíj is ekkor kerül be az árindexbe, így februárban 8,7, majd márciusban 9,5 százalékra emelkedhet az infláció, ami az év végére 5,3 százalékosra mérséklődhet – olvasható a Takarékbank elemzésében. Barcza György hasonló forgatókönyvre számít: februárra 9, júniusig 8 százalék körülii, az év végén pedig 5,5 százalékos lehet szerinte a fogyasztói árindex. Sokatmondó kamatvágás jön A 8 százalékos jegybanki alapkamat nem fog emelkedni, a kamatcsökkentéssel pedig vélhetően a jegybank Monetáris Tanácsa kivár, nehogy a lépés elhamarkodottnak tűnjön a piac számára – vélte Barcza György. A kamatvágás időzítése viszont sokat elárul majd az új jegybankelnökről – mondta az ING vezető elemzője. Érdekes lesz, hogy a jegybankelnök és a kicserélődő testület elébe megy-e a piaci várakozásoknak, követi-e azokat, vagy ellenáll nekik.
Éves összevetésben az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedtek. A háztartási energia 22,7 százalékkal, a távfűtés 40,8, a vezetékes gáz 30,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk 8,1 százalékkal kerültek többe idén januárban, mint egy évvel korábban. A ruházkodási cikkek 2, a szolgáltatások pedig 6,1 százalékkal drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni – közölte a KSH.
