A GDP 2 százaléka
Az európai bankkártya piac kiterjedt, a fogyasztói fizetések éves összértéke 1 350 milliárd eurót tesz ki. Ebből a bankoknak hozzávetőleg 25 milliárd euró bevétele származik. Az EU lakossági banki ágazata évente az uniós GDP 2 százalékának megfelelő, mintegy 250-275 milliárd euró bruttó bevételt eredményez.
A vizsgálat számos versenyt érintő aggályt tárt fel a bankkártyák, a fizetési rendszerek, és a lakossági és kisvállalati banki termékek piacain, amelyek szükségtelenül megdrágítják a lakossági banki szolgáltatások költségeit – közölte Neelie Kroes versenypolitikai biztos.
Súlyos visszaélések
A versenyt korlátozó aggályokat a bizottság szerint többek között olyan tényezők támasztják alá, mint például a bankkártyákra vonatkozó kereskedői és bankközi jutalékokban mutatkozó nagy eltérések, a fizetési rendszerek és hitelnyilvántartások piacaira való bejutás nehézségei, az ügyfelek mobilitását nehezítő akadályok, valamint az árukapcsolás.
A bankkártyás fizetésekkel kapcsolatban a vizsgálat feltárta, hogy a kártyaelfogadás túlságosan koncentrált, továbbá, hogy számos tagállamban korlátozzák az új belépést, és ez magasabb kártyadíjakhoz vezet.
A kereskedői jutalékok Európa-szerte nagyon eltérőek, bizonyos országokban a kereskedőknek háromszor-négyszer akkora jutalékokat kell fizetniük a kártyaelfogadásért, mint a legkedvezőbb jutalékot alkalmazó országokban, ugyanakkor arra is van példa, hogy a kereskedők összehangolják a jutalékok mértékét. Unió-szerte nagyon eltérőek a bankközi díjak is, ezek viszont nem feltétlenül tükröződnek a kártyatulajdonosok által fizetett alacsonyabb díjakban – mutat rá a bizottság jelentése.
Intő jel a jövedelmezőség
A bankok magas és tartós jövedelmezőségét is aggályosnak tartja a jelentés, ez ugyanis a bizottság szerint azt mutatja, hogy egyes tagállamok bankjai jelentős piaci hatalommal rendelkeznek, és magas kártyadíjakat alkalmazhatnak. Szintén problémát jelent, hogy egyes hitelnyilvántartásokat az új piaci belépők távoltartására használnak, valamint, hogy a bankok – ideértve különösen bizonyos országokban a takarékpénztárakat és takarékszövetkezeteket is – közötti együttműködés egyes vonatkozásai csökkenthetik a versenyt és akadályozhatják a piacra történő belépést. Emellett széles körben elterjedt az árukapcsolás, és jelentősek az ügyfelek mobilitását nehezítő akadályok is.
A bizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy egyes piaci szereplők – például Ausztriában, Finnországban és Portugáliában – már vállaltak önkéntes reformokat a bankkártyákról 2006-ban közzétett előzetes megállapításokat követően. A most feltárt súlyos visszaélések ügyében viszont a bizottság arra készül, hogy a versenyszabályok alapján ráruházott hatáskört felhasználva egyeztessen a nemzeti versenyhatóságokkal.
