Zöldenergia
A takarékosságot szolgálja az alternatív energiák használata is. A fűtés kiegészítésére használható alternatív megoldások közül talán a legjelentősebb a napenergia. Passzív hasznosítás az épület formájának, tájolásának megválasztása, az energiagyűjtő falak alkalmazása. Aktív hasznosításnak számít a napkollektorok, tárolótartályok, szivattyúk alkalmazása. A biomassza energetikai célú hasznosítása minden más megújuló energiaforrásnál kedvezőbb. A geotermikus energiát mezőgazdasági rendszerekben, üvegházak fűtésére több helyen alkalmazzák. A napenergiától eltérően a földi hőáram nem szakaszosan érkező és egyáltalán nem időjárásfüggő, hanem folytonos. A biogázzal történő kizárólagos fűtés jelenleg inkább elméleti lehetőség, és sok szakértő szerint hazánk nagy része a nem megfelelő szélviszonyok miatt alkalmatlan a szélenergia hasznosítására.
Az energiaárak növekedésével nem utolsó szempont, hogy kevés ráfordítással, sok odafigyeléssel és apró trükkökkel jelentős energia- és pénzmegtakarítást érhetünk el otthon is – mondta a FigyelőNetnek Király Zsuzsanna, az Energiaklub energiahatékonysági programvezetője. A mintegy négymillió magyar háztartás fele működik olyan – energiahatékonyság szempontjából – elavult épületben, ahol az energiaszámla akár 50 százalékkal is csökkenthető – hívta fel a figyelmet a szakember. A következő adatok tájékoztató jellegűek, egy 1998-as felmérés adataira támaszkodnak, ami azonban máig a legfrissebb hivatalos összesítés.
Spóroljunk a fűtésen
Az összes energiaköltség 60-70 százalékát a fűtési költségek teszik ki: ha a lakás hőmérsékletét akár csak 1 Celsius- fokkal csökkentjük, 6 százalékos megtakarítást érhetünk el – állítja az Energiaklub tanulmánya. Nem szabad spórolni például a kazánon: a hagyományos szerkezetek energiahasznosítása 55-75, míg a modern kazánoké már 85-95 százalék. Hagyományos fa-, vagy széntüzelésű kályhához érdemes hosszú kályhacsövet használni: az eltávozó füst hője a csövön keresztül is fűti a helyiséget. Sokat spórolhatunk, ha kevesebb meleggel is beérjük. Ha például 25 Celsius-fok helyett 20 fokkal is megelégszünk, 30 százalékkal csökken a fűtési költség. A helyes páratartalom megválasztása is emelheti a hőérzetet.
Tömbházakban a fűtési rendszer beszabályozásával, radiátorcserével, vagy termosztatikus szelepek beépítésével takarékoskodhatunk. Az egyszerűbb beavatkozások néhány tízezer forintos költsége általában egy éven belül megtérül. A fűtőtestek mögé elhelyezett hőtükör, de egy egyszerű alufólia is növeli a meleget. Vigyázzunk arra, hogy a függöny ne takarja el a fűtőtestet. Az ablak alatt lévő fűtőtestek fölé érdemes polcot elhelyezni, hogy a meleg levegőt a függöny belső oldalára, a szoba belseje felé terelje. Ahhoz, hogy a távfűtésű lakásban takarékoskodni tudjunk, az átalánydíjról át kell térni a mérés alapján történő elszámolásra.
Szökik a hő
A nem megfelelő szigetelés akár 30 százalékkal is megnövelheti a lakás fűtési költségeit. Az épület hőigényét jelentősen lehet csökkenteni a falak utólagos hőszigetelésével és a nyílászárók cseréjével. Ezek a beavatkozások költségesek, de akár a felére is mérsékelhetik a fűtési kiadásokat, és növelik a lakás értékét. A nyílászárók (ajtók, ablakok) résszigetelése olcsó, saját kezűleg is elvégezhető. Az egyik oldalán ragasztószalaggal ellátott szivacscsík olcsó megoldás, viszont évente cserélni kell, és a nagyobb rések tömítésére nem alkalmas. Az öntapadós gumicsík és a tömítőpaszták előnye, hogy több évig is megőrzik rugalmasságukat, és a különböző méretű rések is jól tömíthetők.
Energiatakarékosan építkezve és a házat ekképp működtetve, a hagyományos ház fűtési, világítási és más energiaköltségeinek legalább a felét megtakaríthatjuk. Az energiatudatos építés befektetései 3-5 év alatt megtérülnek. A lehető legkevesebb legyen a hőáramlás a falakon, födémeken, tetőn, ablakon át kifelé télen – és befelé nyáron. A kerekített alaprajzú épületek hővesztesége kisebb, mint a szögletes, sarkos házaké. A fal legyen jó hőtároló, hőszigetelő: a hővédelem biztosítására többrétegű falszerkezetet kell alkalmazni.
A már meglévő épületek energiafogyasztásának csökkentésére több hatékony eszköz áll rendelkezésünkre. Fontos tény, hogy minden épület energetikailag felújítható, és a befektetés hosszú távon (5-10 év alatt) ígéretesen gyümölcsözik. Például a szokványos hazai homlokzati falazatok figyelembevételével, ha házunkat mintegy 15 cm vastag anyaggal hőszigeteljük, a felújított fal legalább négyszer-ötször kevesebb hőt fog átbocsátani, mint korábban. Az épületfelújítás során lehetőség van üvegezett előtér, veranda, télikert kialakítására az épület déli részén, amely a napenergia hasznosítása révén csökkenti a fűtési rendszer energiaigényét.
Takarékosság a fürdőben
Az ivóvíz tisztítása, hálózatba juttatása, melegítése, a szennyvízelvezetés energiaigényes, épp ezért drága folyamat: energiaköltségeink 10-15 százalékát a melegvízre fizetjük ki. Hazánkban egy háztartás átlagosan napi 140-150 liter vizet használ, ennek több mint 60 százalékát teszi ki a tisztálkodás és a WC-használat. A kádfürdőzéshez átlagosan 140 liter vizet használunk fel, míg a kézi zuhanyozáshoz már 70 liter víz is elég – áll az Energiaklub honlapján. Sok vizet takaríthatunk meg, ha a szappanozás alatt elzárjuk a csapot, és növelhetjük a hatást víztakarékos zuhanyozószelepek használatával. A megtakarítás elérheti melegvíz számlájának 10-20 százalékát is.
A percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsap egy hét alatt egy kádnyi vizet elpocsékol, és legtöbbször csak egy tömítőgyűrűt kell csupán kicserélni. A WC öblítésével 8-12 liter ivóvizet húzunk le, ez egy kétgyermekes családnál 100-300 liter is lehet naponta: célszerű víztakarékos tartályt, vagy a hálózati víznyomást használó, tartály nélküli vízöblítőt beszerelni. Az automata mosógép által felvett energia 10-20 százaléka a szivattyút és a motort működteti, a többi a vizet melegíti. Ha van melegvíz- csatlakozási lehetőség, akkor érdemes melegvizes gépet venni, illetve a melegvizes programokat használni.
Megtakarítás a konyhában
A környezeti hőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése a névleges 25 fokos értékhez képest 5 százalékkal növeli a hűtőszekrény energiaigényét: ezért nem érdemes napos helyre, sütő, fűtőtest mellé tenni. A meleg ételt először le kell hűteni, csak azután szabad a hűtőszekrénybe helyezni, nem szabad hagyni, hogy a gép belsejében jégréteg képződjön. A készülék helyes, illetve helytelen használata közötti különbség a tényleges energiafogyasztásban 100 százalék is lehet.
Főzés közben másfél liter víz felmelegítése három-négyszer annyi energiát igényel fedő nélkül, mint a fedő használatával. Olyan méretű edényt használjunk, amelyik illeszkedik a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez: ha például a főzőlap átmérője 18 centiméter, az edényé pedig csak 15, akár 30 százalékkal is nőhet a az melegítés energiafogyasztása.
A Föld már nehezen bírja
Az emberiség energiaszükségletének szinte teljes egészét, mintegy 90 százalékát a fogyó energiaforrásokból – szén, földgáz stb. – fedezi. A Föld energiakészlete véges, és rohamosan fogy. A jelenlegi energiatermelés emellett hatalmas környezetszennyezéssel jár, amelynek mértéke mára meghaladta a természeti rendszerek tűrőképességét. A pénzbeli megtakarítások mellett ez sem elhanyagolható tényező, amikor energiatakarékosságról beszélünk – fogalmazott Király Zsuzsanna.
Állami segítség
Évről évre kevesebb pénz jut a Nemzeti Energiatakarékossági programra (NEP). 2006-ban 1,2 milliárd forintra lehetett pályázni, a kiírást azonban áprilisban felfüggesztették. Ennek okáról, a rendelkezésre álló forrás évről-évre történő csökkentéséről megkérdeztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot (GKM), amely azonban többszöri megkeresésünk ellenére is adós maradt a válaszokkal.
Kóka János ellenben csütörtökön Davosban bejelentette: a következő hét évben a GKM 100 milliárd forintos, a háztartások energiatakarékosságát javító programot indít. A program részleteit nem ismertette.
