A legtöbb közép-kelet-európai új EU-tagországban 2006-ban gyorsult a gazdasági növekedés, a régió átlagos növekedési üteme a 2005. évi 6,7 százalékról 2006-ra 7,5 százalékig nőtt. Míg az észt és lett növekedési ütem 2006-ban megközelítette a 12 százalékot és Litvánia is 7,5 százalékot ért el, addig csupán Litvánia és Magyarország mutatja jelét lassulásnak – állapítja meg az ICEG tanulmánya.
Az elemzés szerint a jövedelmek gyors növekedése, a javuló hitelfelvételi lehetőségek és az EU-s források beáramlása miatt a belső kereslet a legtöbb országban növekvő szerepet játszik a gazdasági növekedésben.
Az ICEG elemzői 2007-ben mérsékelt lassulásra számítanak: míg a túlfűtött balti gazdaságokban fokozatos lassulás következhet be, addig Magyarországon a megszorítások vetik vissza a növekedési ütemet. A régió többi országában nem várható jelentős változás; a régió átlagos növekedési rátája 2007-ben 6,2 százalék körül várható.
Gyorsuló infláció
Az infláció Lengyelország kivételével mindenütt felfelé kúszott 2006-ban, a régió átlagos inflációs rátája a 2005-ös 3,3-ről 3,7 százalékra nőtt. Idén további gyorsulásra számítanak, az inflációs ráta 4,2 százalékig emelkedhet. A magasabb inflációt az erősödő belső kereslet és a gyors bérnövekedés mellett külső tényezők (pl. energiaárak alakulása) okozzák az elemzés szerint.
A magyar infláció az ICEG szerint 2007-ben 7,5 százalékra ugrik a közvetett adók és a szabályozott árak emelkedése miatt.
Míg Szlovénia a régióból elsőként vezette be az eurót ez év elején, addig a régió legtöbb országa jelenleg nem teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. Ez a fő oka annak, hogy a balti országok euróövezetbe való belépését elhalasztották – jegyzi meg az előrejelzés.
A magyar hiány kiemelkedően magas
Az ICEG elemzői szerint a régió egészének költségvetési pozíciója stabil, az államháztartási hiány átlagos mértéke 2 százalék körüli, országonként azonban eltérő folyamatok figyelhetők meg.
A cseh és lengyel egyenlegek némi romlást mutatnak, míg a szlovák és a balti egyenlegek javulnak. Csehország és Magyarország kivételével minden ország a Stabilitási és Növekedési Egyezmény 3 százalékos deficitplafonja alatt maradt 2006-ban – emeli ki a tanulmány.
Magyarországon a hiány 2005-2006-ban kiemelkedően magas volt, tavaly a GDP 10,1 százalékát érhette el. A megszorítások 2007-ben 7 százalékra vihetik le a deficitet, de ez továbbra is messze a legmagasabb érték a régióban.
Az államadósság a GDP arányában mérve növekszik Magyarországon, illetve kisebb mértékben Lengyelországban és Litvániában, a többi országban azonban stabil.
Romló külső egyensúly
A legtöbb országban 2006-ban nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya: a regionális átlag 6,1 százalékról 7,7 százalékra nőtt tavaly, idén viszont 7,4 százalékig mérséklődik majd. A balti országokban a deficit kétszámjegyű, Észtországban és Lettországban az ICEG előrejelzése szerint idén tovább romlik a külső egyensúly. A külső egyensúlyi pozíciók romlását főként az erősödő belföldi keresletnek tulajdonítják a szakemberek.
A külkereskedelem egyenlege viszont 2005 óta folyamatosan javul Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Magyarországon a külkereskedelmi szaldó javulása lesz az egyetlen jelentős, a gazdasági növekedést erősítő tényező 2007-ben – mutat rá az elemzés.
A külföldi adósságállomány több országban is növekszik, bár eltérő okokból: a balti államokban a magánszektor elsősorban külföldi forrásból vesz fel hiteleket, Magyarországon viszont ehhez hozzáadódik még az államháztartás növekvő külső finanszírozási igénye. Szlovéniában az euróövezethez való csatlakozás magyarázhatja a külföldi pénzügyi piacokkal való erősebb integrációt.
Csak a magyar munkanélküliség nő
A tartós gazdasági növekedésnek köszönhetően a munkanélküliség az egész régióban csökken, kivéve Magyarországon. A reálbérek növekedése 2006-ban erős, 4 százalék körüli volt Közép-Európában, és 10 százalék feletti a balti államokban. A dráguló munkaerő azonban az ICEG szerint veszélyeztetheti az export versenyképességét és fokozhatja az inflációt a balti államokban.
A régióban 2007-ben mérsékelt bérnövekedésre számítanak, Magyarországon a költségvetési megszorítások hatására erőteljes, 3 százalék körüli reálbér-csökkenés várható idén.
