A lap szerint a még szét nem osztott tengeri lelőhelyeket zárt árveréseken ajánlják majd fel, így bizonyára kevesebb lesz a közvetlen bevétel a költségvetésbe, de váratlan nyertesekre sem kell számítani.
A két cégnél nem fűztek megjegyzést az értesüléshez.
Elemzők szerint ez az elhatározás már régóta érett, ugyanis a Kreml törekvésének része, hogy kiterjessze az állami ellenőrzést a természeti erőforrások fölött, írta a Vedomosztyi.
A folyamat a magánkézben volt Jukosz olajtársaság tönkretételével kezdődött, és az orosz olajtermelés egyharmadának tényleges újraállamosításával folytatódott. A Jukosz fő termelő egységét 2004. decemberben a cég adóhátraléka miatt elárverezték, és azt a Rosznefty szerezte meg. Az orosz állam 2005 nyarán a Gazpromban is kissé 50 százalék fölé tornászta a részesedését több mint 39 százalékról, oly módon, hogy az állami tulajdonú Roszneftyegaz holding – amelybe korábban a kormány bevitte az állami Rosznefty olajcéget – 10,7 százalékot vásárolt a Gazpromból annak leányvállalataitól. Szeptemberben a Gazprom befejezte a nála jóval kisebb, de mindenesetre második számú orosz földgáztermelő cég, a Novatek 19,4 százalékának felvásárlását.
Az orosz kormány a már meglévő tengeri lelőhelyeket is igyekszik visszaszerezni, ilyen például a Szahalin-2, amelynek felét a Gazprom nemrég megvette a Shelltől és annak japán partnereitől, miután hónapokon át környezetvédelmi kifogásokkal nehezítette a tulajdonosok életét.
Szakértők szerint az évszázad második felében a tengeri lelőhelyeken növekedhet az orosz olaj- és földgáztermelés, miután a szibériai mezők fokozatosan kimerülnek.
