A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megegyezett az elemzők várakozásával.
A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. február 16-án 14 órakor jelenik meg.
Nem történt jelentős változás
A legutóbbi kamat-meghatározó ülés óta napvilágot látott makrogazdasági adatok nem eredményeztek jelentős változást a Monetáris Tanács gazdaságról alkotott képében – tartalmazza a jegybank hivatalos indoklása. Az inflációs alapfolyamatot jelző mutatók az elmúlt időszakban az árstabilitást jelentősen meghaladó inflációs környezetre utaltak. Miközben az áralakulást meghatározó egyes tényezők, így például a fogyasztási kereslet, a forint árfolyama és az olajár a mérséklődés irányába mutatnak, a béremelkedési ütem a vártnál magasabb.
A bérek alakulását illető legfrissebb információk a versenyszféra bérinflációjának magas szintjét jelzik. Ez a bérdinamika egy fokozatosan lazuló munkapiaci környezetben bontakozik ki. Ma még nem ítélhető meg egyértelműen, hogy ebben az inflációs várakozások romlása, vagy a szabályozási környezet változásokhoz való alkalmazkodása fejeződik ki.
A konjunktúrára vonatkozó friss adatok megerősítették a külső és a hazai kereslet dinamikájának szétnyílására utaló jeleket. Az ipari termelés volumenének novemberi növekedése továbbra is erős ipari konjunktúrára enged következtetni.
Az inflációs kockázatok komolyak
A Monetáris Tanács értékelése szerint az infláció várható alakulását övező kockázatok jelentősek, és nagy valószínűséggel a következő hónapokban is fennmaradnak. Tekintettel a bizonytalanságokra, a Monetáris Tanács továbbra is figyelemmel kíséri az inflációs folyamatok alakulását és törekszik megakadályozni, hogy az egyszeri árszintnövelő intézkedések a várakozásokon keresztül tovagyűrűző inflációs hatásokkal járjanak.
A Monetáris Tanács a 2006-os inflációs cél teljesülését is értékelte. A testület megállapította, hogy a 2006 decemberi, egy évre visszatekintő infláció 6,5 százalékos értéke meghaladja a 2006 év végére 3,5 százalékban megállapított inflációs célt, és kívül esik a ±1 százalékos toleranciasávon is. Az inflációs cél alapvetően a monetáris politika hatókörén kívül álló tényezők miatt a 2006-os évben nem teljesült.
A 2006-os éves átlagos fogyasztói árindex 3,9 százalék, az éves átlagos maginfláció 2,3 százalék volt – teszi hozzá a Monetáris Tanács.
2005 végére, 2006 elejére az inflációt meghatározó tényezők kedvező hatásának köszönhetően az áremelkedés üteme az árstabilitásnak megfelelő szint közelébe került, miközben a gazdaság egyensúlyi kockázatai hangsúlyozottan jelen voltak. A kedvező inflációs alapfolyamatok és kilátások, illetve a fiskális kiigazítás szükségességének kettőssége jellemezte a makrogazdasági képet egészen 2006 közepéig. A jó inflációs teljesítmény mögött jelentős részben a külfölddel versenyző termékek inflációjának mérséklődése állt, amit ezen javak globális dezinflációja, az EU-csatlakozás, illetve a részben ennek nyomán átalakuló kereskedelmi struktúra együttesen magyarázott. Az árstabilitás-közeli szint elérését emellett támogatta a stabil és erős euró-forint árfolyam és az árstabilitással fokozatosan összhangba kerülő bérinfláció is.
2006 közepe fordulópont volt
2006 közepén az infláció fordulóponthoz érkezett, és a termékek széles skáláján nőni kezdett az inflációs nyomás. A Monetáris Tanács számított arra, hogy a korábbi években egyre intenzívebbé váló termékpiaci verseny hatása lecseng, és ezzel párhuzamosan a maginfláció nőni fog. 2006 közepén a jelek már arra utaltak, hogy az infláció a korábban vártnál is nagyobb mértékben felgyorsul, többek között a feldolgozatlan élelmiszerek árainak kiugró emelkedése, a bérinfláció felfutása és a gyengülő forintárfolyam következtében. Szeptembertől a kormány intézkedéseinek eredményeként a szabályozott árak jelentősen emelkedtek, és az indirektadó-emelés is a termékek széles körét érintette. Ezek az intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy decemberben az infláció három százalékponttal meghaladta a célt. Az elsődleges inflációgerjesztő hatásokon túlmenően az intézkedések az árazási viselkedésben és bérmegállapodásokban is változásokat okozhatnak.
Ezért a Monetáris Tanács egyértelművé teszi a középtávú inflációs cél elérése melletti elkötelezettségét, és továbbra is törekedni fog az inflációs várakozások lehorgonyzására és középtávon az infláció 3 százalék körüli stabilizálására.
