Heveny vodkamérgezésként emlékszik vissza Szekeres István, az Agrofeed Kft. egyik ügyvezető igazgatója a cége számára mindent eldöntő első, moldáviai üzleti útjára. Kétségek között őrlődve érkezett meg 2001-ben a moldáviai fővárosba – Chisinauba, azaz a volt Kisinyovba -, hogy megrendelőket találjon frissen alapított, takarmány-kiegészítőt gyártó vállalkozásának. Az üzletkötési ceremónia elengedhetetlen része volt néhány palack feszültségoldó vodka elfogyasztása, ám ő katonásan állta a sarat, és az üzlet megköttetett. Októberben meg is érkezett az első 60 tonnás szállítmány a moldáviai vevőnek. Azóta több szovjet utódállamban is sikerült a partnerekkel megkedveltetni az Agrofeed márkát.
Az üzleti protokoll idejére olykor most is vállalnia kell a megpróbáltatásokat Szekeres Istvánnak, aki már másfél évtizede építi a kapcsolatait a FÁK-országok, azaz a volt szovjet tagköztársaságok piacán. Négy boldog főiskolai év után 1982-ben végzett a Zalka (később Bólyai) katonai főiskolán, majd a kijevi katonai felsővezetési akadémiát is megjárva tiszti pályafutását befejezve 1993-ban végleg levetette az angyalbőrt. Oroszul jól beszélő, ígéretes kereskedő-jelöltként került az ország legnagyobb akkori agrárvállalata, a Bábolna Rt. takarmányipari társaságához. A bábolnai állati takarmányok legnagyobb exportpiacai akkoriban még a FÁK-országokban voltak. Szekeres Istvánt tehát tárt karokkal fogadták. Az ígéretes bábolnai karrier esélyét mégis hamarosan beárnyékolta az agrárkombinát 1997-ben meghirdetett stratégiai programja. A „Bábolna 2000” terv ugyanis – az „ejtőernyős” minisztériumi és pártkatonai vezetők kezében egyre rosszabbul gazdálkodó – állami ménesbirtok kétes kimenetelű eladását irányozta elő. Szekeres is sejtette, hogy a privatizációs folyamat – amint az később be is igazolódott – nem sok jót ígér az ott dolgozóknak. Kollégájával, Csitkovics Tiborral ezért úgy döntöttek: elébe mennek a változásoknak. A nagy nehezen „összedobott” 3 millió forintjukkal megalapították az Agrofeed Kft.-t.
Szekeres István
46 éves, Pécsett született. 1982-ben, a Zalka Máté (később Bó-lyai) Katonai Műszaki Főiskolán szerzett főiskolai, majd Kijevben katonai akadémiai diplomát. A honvédségnél teljesített szolgálatot 1993-ig, amikor saját kérésére tartalékállományba vonult.
A Bábolna Takarmányipari Kft.-nél külkereskedőként helyezkedett el. Munka mellett felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő képesítést szerzett. 2001-ben megalapította társával és kollégájával, Csitkovics Tiborral az Agrofeed Kft.-t.
Az utazás nem csak munkája, hanem szenvedélye is. Maradék szabadidejét családjával tölti, három fia van. Kedvenc sportja az úszás.
Csitkovics Tibor
32 éves, Zsirán született. 1995-ben végzett Zalaegerszegen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd pénzügyi gyakornok lett az Elzett-Sopronnál. Később a Soproni Szőnyeggyár pénzügyi osztályát vezette, majd 1997-től a Bábolna Takarmányipari Kft.-nél volt főkönyvelő az Agrofeed 2001-es megalapításáig.
A kétszeres családapa saját bevallása szerint munkamániás. Kevés szabadidejében az ókorról, valamint a magyar és orosz XX. századi történelemről szeret olvasni, esetleg elmegy kerékpározni.
A bábolnai takarmányipari társaság pénzügyi osztályán edződött Csitkovics Tibor tudása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kis cég megalakulása pillanatától kezdve mindmáig nyereségesen gazdálkodik. A párját ritkító tempóban gyarapodó cég a bankok számára is féltve őrzött, becses kuncsafttá vált. Különösen akkor, amikor 2005-ben állami pályázaton nyert támogatással és hitellel egymilliárd forintért végre saját premix-üzemet és a takarmánygyárat épített.
Az Agrofeed 2004-ben már 1,26 milliárd forint árbevételt ért el, 2006-ban pedig – nem végleges adatok szerint – már ennek is csaknem a négyszeresét produkálta. A cég fejlődésének dinamikájával el is nyerte az Üzlet & Siker magazin (a Figyelő kiadójának lapja) díját: az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek csoportjában a termelő vállalkozások kategória győztese lett.
Az EU-csatlakozás után válságba került hazai állattenyésztés miatt nyögő konkurensek nem is értik, hogyan tud a cég a piaci bajok ellenére rakétasebességgel növekedni, miközben sok, szintén az állattenyésztés kiszolgálására épülő társaság a végóráit éli. A konkurensek valamilyen titkot is sejtenek az Agrofeed sikere mögött. „Nem csak a hazai piacból, hanem elsősorban az exportból élünk” – magyarázza Csitkovics Tibor, aki tulajdonostársával együtt minden fillér nyereséget visszaforgat a cégbe. Olyan meghatározó már a FÁK-piac, hogy négy éve saját ukrajnai és oroszországi leányvállalatot is alapítottak. A magyar piac persze fontos, de éppen az ágazati nehézségek miatt itthonról nem is számítanak érdemi nyereségre. A hasznot egyelőre külföldön termelik meg: a cég Ukrajnában és Moldáviában piacvezető, Oroszországban hol az első, hol a második az importőrök rangsorában.
KÜZDELMES HÉTKÖZNAPOK. A titok nyitja, hogy a premixek és a növendék-állatok számára gyártott „prémium” takarmányok, az úgynevezett „prestarter” tápok mellé teljes szolgáltatást is ad a cég. Például, ha baj van, azonnal ott terem a területi „szaktanácsadó”, vagy az agrármérnökből, állatorvosból és állategészségügyi szakemberekből álló stábból az illetékes. Ezt a FÁK-országok isten háta mögötti gazdaságaiban nagyon meghálálják.
Az orosz és az ukrán piac ugyan csábítóan nagy, de az üzleti morál nem mindig európai. Csak az ügyességének köszönheti a magyar premix-cég, hogy egy-két felejthető esetet leszámítva, minden szállítmány után megérkezik a vételár. Szekeres István „öreg motorosként”, elárulja a szakmai fortélyt: kikerülték a közvetítőket, s helyi leányvállalataik közvetlenül szállítanak a meghatározó állattartó telepeknek. Olyan nagy gazdaságok a partnereik, amelyek között még az olajmágnás Roman Abramovics érdekeltségeit is meg lehet találni.
A két tulajdonos nagy szívfájdalma azonban, hogy itthon éppen csak „ketyeg a verkli”. Az állattenyésztést a növénytermesztésnél jóval visszafogottabban támogatja az Európai Unió, s az ennek következtében is egyre hanyatló hazai takarmány-piacon annyira elkeseredett a harc, hogy ma esély sincs a nyereségre. Csitkovics Tibor azért bizakodik. Meggyőződése, hogy 3-5 éven belül itthon is magára talál az állattenyésztés. Felgyorsult a koncentráció, ismét kialakul az a korszerű nagyüzemi rendszer, amely már tőkeerős nagygazdákra, agrárvállalkozásokra épül. Alapot ad a bizakodásra, hogy a 2013-ig terjedő uniós időszakban itthon már ismét több százmilliárd forint jut a hazai állattenyésztés támogatására. Ha pedig befektetnek, újra állatot tartanak a gazdák, előbb-utóbb jól járhat az Agrofeed is.
Sarokpontok
Tiszteletben kell tartani a partner és a partnerország szokásait ahhoz, hogy elfogadjanak.
Nem csak a terméket kell tökéletesen előállítani, hanem a használatában is segíteni kell a vevőt. Az áru semmit sem ér önmagában vevőszolgálat, szaktanácsadás nélkül.
Ha a vevő bajban van, nincs se hétvége, se ünnepnap, azonnal oda kell menni, és segíteni neki.
Egy vállalkozás akkor lesz sikeres és hosszú életű, ha kezdettől nyereséges. Akkor a bankok is kezesebbek.
