Vigvári Csaba a T-Kábel Magyarország Kft.-től kapta ajándékba a nagyképernyős tévéjét. Az óbudai ügyfél a cég 300 ezredik előfizetője, és ez alkalomból többek között azért kapott nagyképernyős készüléket, hogy minél szembetűnőbb legyen számára a digitális és az analóg adás közötti minőségi különbség. A T-Kábel – eddig egyedülálló módon – a hálózatán analóg és digitális formában egyaránt továbbítani tudja a műsorokat, így a szokásos mintegy 50 helyett összesen 76 csatornára tudta bővíteni a kínálatát, és ezen belül tematikus prémium csomagokkal állt elő. A fejlesztés költsége szakmai becslések szerint több százmillió forint lehetett. A társaság szerint a megtérülés az „elvárásoknak megfelelően” alakul, ám úgy tűnik, hogy a versenytársak egy részének más elvárásai vannak. Korántsem mindegyik cég lát fantáziát a digitalizálásban, köztük a piacvezető sem.
A UPC Magyarország Kft. 2007-es terveiben nem szerepel a hálózat digitalizálása. A társaság közel 700 ezer háztartásban van jelen, vagyis a piac mintegy 30 százalékát fedi le. „A felméréseink szerint egyelőre nincs tömeges érdeklődés az interaktív, digitális szolgáltatások iránt, vagyis az előzetes reményeinkkel szemben még nem jött el a befektetés ideje” – mondja Szűcs László, a UPC szóvivője. A cég nem változtatott a stratégiáján, azaz továbbra is a digitalizálásban gondolkodik, csak a fejlesztések idejét tolta ki. Műszakilag készen áll a UPC, hiszen például a műholdas szolgáltatása is digitális, ám egyelőre nem látja a megfelelő hozadékát a kábeles előfizetők „áttérítésének”.
A 170 ezer háztartásban jelen lévő Fibernet Kommunikációs Zrt. viszont a második-harmadik negyedévben elkezdi azt a fejlesztést, amely végső soron a T-Kábelhez hasonló szolgáltatási portfólióhoz vezet majd. „Minden egyes településen külön felmérjük az igényeket, és csak ott indul el a digitalizálás, ahol úgy látjuk, hogy megéri” – mondja Polony István üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes.
Fokozatosan
A KEZDETBEN VÁRHATÓ KÁBELTÉVÉS DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK…
Több csatorna vételi lehetősége: Az analóg rendszerben 50 körül van a műsorok maximális száma, ez a digitalizálással elvileg 6-8-szorosra növelhető. Kezdetben „csak” 15-30 csatornával növelik a kínálatot, ezeket különdíjas, tematikus prémium csomagokba rendezik.
Jobb képminőség: Elsősorban ott lesz látványos javulás, ahol az analóg vétel az átlagosnál rosszabb minőségű. Többnyire azonban csak kismértékű javulás várható.
Jobb hangminőség: A digitális rendszer képes a Dolby Digital 5.1-es hangzásra, de ehhez a műsort ebben a formában kell sugároznia az adónak.
Elektronikus műsorkalauz: Elektronikus műsorújság, amely a képernyőn jelenik meg, mint „felturbózott, multimédiás teletext”.
Gyerekzár: Meghatározott műsorok csak PIN kóddal érhetőek el.
…ÉS PÉLDÁK A HOSSZABB TÁVON VÁRHATÓAKRA*
Nagyfelbontású tévézés (HDTV): Látványos képminőség-javulás az analóg világhoz képest. A tűéles képekhez ennek megfelelő formátumban kell sugározni az adást, és megfelelő tévékészülék kell a vételhez. Jelenleg egyik sem elterjedt.
Videotéka: A szolgáltató központi tárából egyedi megrendelésre kérhetők le a filmek. A díjat a havi számlához csatolják.
Személyre szabott műsorrögzítés: A kért tévéműsort a szolgáltató a központi tárhelyen rögzíti, a felvételt pedig az előfizető egy bizonyos időn belül megnézheti.
Visszanézési lehetőség: A szolgáltató automatikusan rögzíti a tévéműsort, és lehetővé teszi, hogy az előfizető például az utóbbi 24 óra bármelyik részletét visszanézze. Az ügyfél gyakorlatilag „visszatekerheti” a műsort.
A háztartásokba úgynevezett set-top-boxokat (kis beltéri vevőegységeket) kell telepíteni a digitális műsorfolyam vételéhez. Egy jobb set-top-box ára jelenleg 100-150 euró (25-37 ezer forint) között mozog, s a kábeltársaságok előtt két út áll: a T-Kábel például egyszeri díjat vagy havi bérleti díjat számol fel a készülékeiért, a Fibernet viszont nem zárja ki, hogy részben vagy egészben finanszírozni fogja a készülékek árát, a költségei pedig a beszedett havidíjakból térülhetnek meg. Az ügyfél több csatorna vételi lehetőségét, jobb hang- és képminőséget, illetve interaktív szolgáltatásokat kaphat. Ez azonban még nem a régóta beharangozott „digitális jövő”. Gyakorlatilag nincsenek még nagy felbontásban sugárzott adások, de ha lennének is, a háztartások aligha rendelkeznek a vételhez szükséges tévékkel. Hangfronton valamivel jobb a helyzet, bizonyos csatornák bizonyos filmjei már a házimozi rendszerekből ismert jobb minőségű hangzással is foghatóak. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az átvitel módja a csúcstechnológiát képviseli, de az adás és a tévé még nem, vagy csak korlátozott mértékben. Egyelőre az interaktív szolgáltatások köre is igen szűk. A T-Kábel például elektronikus műsorkalauzzal indult el, amely téma szerinti válogatást tesz lehetővé, de a cégek számára hosszabb távon inkább a videotéka és a tévéműsorok személyre szabott felvételének lehetősége bizonyulhat majd jó üzletnek. A Fibernet is csak hosszabb távon gondolkodik ez utóbbiak bevezetésén. Egyelőre tehát a digitalizálás csak korlátozott mértékben nyújt minőségi változást, a látványos ugrásra még várni kell.
ELŐREMENEKÜLÉS. A T-Kábel már 280 ezer háztartás számára teremtette meg a digitális vétel lehetőségét, és eddig mintegy 10 ezer ilyen előfizetőt szerzett. Sokan „költséges kísérletnek” tekintik a lépést, úgy vélik, hogy a Magyar Telekom csoporton belüli növekedési kényszer indította el a kábeles leányvállalat korai digitalizációs fejlesztéseit. A csoportnak a piaci verseny hatására a telefon és az internet mellett be kellett indítania a televíziós szolgáltatását (triple-play). A T-Online-nak fel kellett készülnie a tavaly beindított telefonvonalon keresztül üzemelő digitális tévére (IP TV), és az üzleti modell kidolgozásához logikus volt kihasználni a T-Kábel hálózatát és tévés piacismeretét. Polony István szerint azonban nincs is más lehetősége egy kábeltévés cégnek, mint az előremenekülés, mert a piaci verseny miatt emelni kell a szolgáltatás színvonalát.
A kábeltévék versenykényszere vitatott kérdés. A legerősebb kihívó valószínűleg az IP TV lesz, de ez a szolgáltatás egyelőre gyerekcipőben jár, és a kábelesek úgy vélik, hogy az idén még nem éri el azt az előfizetői bázist és szolgáltatási portfóliót, amely veszélyeztetné a pozícióikat. Ennél is embrionálisabb állapotban van a digitális földfelszíni sugárzás. Mivel a két vezető kereskedelmi tévécsatorna analóg módon országosan elérhető, és a koncessziós jogukat az ORTT úgy hosszabbította meg 2012-ig, hogy nem követelte meg a digitális sugárzást, nem áll érdekükben külön fizetni a digitális szórásért, nélkülük viszont nem lehet tömegeket vonzó programcsomagokat összeállítani. Maradnak a műholdas digitális rendszerek (UPC Direct, illetve Digi TV), és a főváros körzetében elérhető Antenna Digital, ezek viszont önmagukban nem képesek interaktív szolgáltatásokat kínálni, hiszen a jel csak egy irányba megy. Polony István szerint viszont a kisebb településeken szolgáltató cégek a műholdas alternatívákkal mégis éles versenyben vannak. Részben ez is magyarázhatja, hogy a főleg nagyvárosokban jelen lévő UPC fejlesztési elképzelései miért térnek el a vidéki versenytársakétól.
Antennyet
„Nem eladó az Antenna Digital” – szögezte le Tóth András, a tulajdonos Antenna Hungária Zrt. szóvivője. Információnk szerint a társaság „futott egy kört” néhány potenciális vevőjelöltnél, és megpendítette a szolgáltatás értékesítésének lehetőségét. A rendszert 2005 végén digitalizálta az akkor még állami tulajdonban lévő – azóta a svájci Swisscom által megvásárolt – társaság, és bár a szolgáltatás minősége javult, kínálata alaposan bővült, az ügyfélszám azóta is 50 ezer körül stagnál. Ezt azonban pozitív fejleményként értékelik a cégnél, hiszen a digitalizáláshoz minden egyes előfizetőnél set-top-boxot kellett cserélni, és az esetek többségében szükség volt az antenna és a hálózat cseréjére, felújítására. A „macera” miatt az átlagosnál nagyobb volt a lemorzsolódás, amelyet új ügyfelek szerzésével ellensúlyoztak. Az egy előfizetőre jutó bevétel emelkedett, erre azonban nagy szükség van, hiszen ellenkező esetben veszélybe kerülne a digitalizálás magas költségeinek a megtérülése.
