Gazdaság

Járai félti a pénzpolitikát

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában idén várható személyi változások túlzottan konszenzuskereső pénzügypolitikához vezethet - figyelmeztetett Járai Zsigmond, a jegybank távozó vezetője.

A Reutersnak kedden nyilatkozva azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormányhoz közel állók egyre nagyobb többségbe kerülnek a tanácsban és ez súlyos kockázatot jelent a monetáris politikára. Ugyanakkor megjegyezte: nem gondolja, hogy a 2005 óta a tanácsba beválasztott négy új tag politikai nyomásra hozta meg a döntését, de ők már egy másfajta gondolkodást képviselnek.

A 2001-ben kinevezett Járai mandátuma március 2-án lejár. Az elnökhelyettesek között Szapáry György február 21-én, míg Auth Henrik és Adamecz Péter júliusban távozik. A változások eredményeként a Monetáris Tanács tagjainak a száma a mostani 13-ról 11-re csökken, ugyanis a nemzeti bankról szóló törvény 2005-ös változtatása értelmében csak egy alelnök lehet a tanács tagja a mostani három helyett.

A Tanács néhány új tagja szerint a banknak a gazdaságot kell élénkítenie a kamatcsökkentéssel, de Járai és a tanács hozzá hasonlóan gondolkodó tagjai úgy vélekednek, hogy a bank dolga az infláció elleni harc. Járai meggyőződése szerint a piac a banktól a mostani politika folytatását várja.

A nemzeti bank leköszönő elnöke nem lát lehetőséget rövid távon kamatcsökkentésre. Ugyanakkor azt mondta, hogy a kamatcsökkentésnek akkor lesz helye, amikor az infláció elkezd csökkenni az év második felében a most várt 8 százalékos csúcs után. „Ez a nemzetközi piaci helyzettől fog függeni, a piacok elvárásaitól és a Monetáris Tanács összetételétől” – mondta.

Elmondta, hogy a forint erősödése az elmúlt hónapokban a fokozott bizalom jele aziránt, hogy a költségvetési hiányt csökkentik ebben és a következő évben, ami pozitív tényezőként értékelhető. Bírálta a kormány költségvetési kiigazítási programját, amely a költségvetési hiány több mint 1000 milliárd forintos csökkentését irányozza elő erre az évre. Szerinte ez túlzottan alapoz az adóemelésekre, ahelyett, hogy a kiadásokat csökkentenék és a versenyképességet növelnék.

„A gazdasági fejlődés üteme csökkenni fog, ugyanis a gazdaság rossz pályán halad. Attól tart, hogy ez a költségvetési megszorítás nem lesz fenntartható, és szerkezetileg a magyar gazdaság nem eléggé felkészült egy jóval alacsonyabb kamatszintre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik