Tervezett béremelés
2006 áprilisban majd 2006 őszén
Első számú vezető 5,7 – 6,2
Funkcionális vezető 5,6 – 6,4
Középvezető 5,6 – 6,5
Szakértő 5,7 – 6,6
Egyéb szellemi foglalkozású 5,6 – 6,6
Fizikai dolgozó 5,0 – 6,4
Az ősszel megkérdezett cégek több mint fele, 56 százaléka változtatta meg a fizetésemelési terveit az áprilisi felmérés óta, 17 százalékuk pedig konkrétan az adószabályok változása miatt tervezett nagyobb fizetésemelést.
A 2006-os átlagos jövedelemnövekedés – a fizetésekkel és az egyéb juttatásokkal együtt – 5,5 százalék volt, de a középvezetőknél és a szakértőknél akár 5,8 százalékot is elérhetett. Az egyéb szellemi foglalkozású dolgozóknak is átlagosan 5,8 százalékot terveztek a cégek, rosszabbul jártak viszont az első számú vezetők, akiknek csak 5,1 százalék jutott. Az átlag alatti fizetésemeléssel számolhattak a funkcionális vezetők is, például a HR-vezetők és a pénzügyi igazgatók is: ők 5,2, míg a fizikai dolgozók 5,4 százalékos emelést kaptak.
Csaknem hatszázalékos inflációt várnak a cégek
A 2007-re tervezett fizetésemelésnél a megszorítások mellett a cégek a várható magasabb inflációt is figyelembe vették. A megkérdezett vállalatok, amelyek többsége angolszász tulajdonú multinacionális cég, átlagosan 5,8 százalékos inflációt várnak idén. Ehhez mérten a fizetésemelést is nagyobbra tervezik. Átlagosan 6,4 százalékra számíthatnak a dolgozók, beosztástól függően azonban itt is lehetnek eltérések. 6,6 százalékkal többet vihetnek haza például a szakértők és az egyéb szellemi foglalkozású dolgozók, de 6,4 százalékra számíthatnak a felsővezetők mellett a fizikai dolgozók is. Arányszámban legrosszabbul az első számú vezetők járnak, nekik mindössze 6,2 százalékkal nő a fizetésük idén. Ez az emelés minden beosztásban egy-másfél százalékkal magasabb annál, mint amit áprilisban terveztek a cégek. Az akkori felmérésben például csak ötszázalékos emelést kaptak volna a fizikai dolgozók, a felső vezetőknek pedig 5,6 százalékkal kellett volna beérniük.
Kerti Piroska szerint a felmérés egyik érdekessége volt, hogy a négyszázalékos szolidaritási adóval megnövelt terheket nem szándékoznak ellensúlyozni a cégek. Ezt az adófajtát, amit hatmillió forint éves jövedelem felett kell fizetni, szinte kivétel nélkül az alkalmazottakra terhelik majd a vállalatok – derült ki a felmérésből. A tanácsadó szerint a hatmilliós, azaz havi 500 ezres jövedelemküszöböt sok középvezető is eléri, különösen azok, akik már rendelkeznek néhány év tapasztalattal, vagy éppen kiélezett versenyhelyzetben lévő cégeknél dolgoznak. A regionális szolgáltató központokban például egy középvezető is kaphat akár félmilliós bruttó fizetést. „Ugyanakkor személyes béralkuknál előfordulhat, hogy a cég átvállalja ezt a négy százalékot, különösen kritikus munkakört betöltő személyek vagy erős versenyhelyzetben lévők esetében kompenzál a cég” – emelte ki Kerti Piroska.
