Az Ecostat legfrissebb felmérése szerint a második negyedévi drasztikus csökkenés utáni enyhe emelkedésre számítani lehetett. Egyrészt mert a lakosságot némileg meglepetésként érő megszorító intézkedések javát már az előző negyedévben megismerték a válaszadók, másrészt, mert a választások után rendszerint néhány negyedévig csökkeni szokott a konjunktúraindex értéke, amelyet később stagnálás, majd növekedés követ. A folyamatot most felgyorsították az egyensúlyjavító intézkedések – jegyzi meg az elemzés.
Polarizálódó háztartások
Az Ecostat szerint a háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006. utolsó negyedévében 177 362 forint, az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem 65 481 forint volt. Az egyes jövedelmi rétegek között továbbra is nagy a különbség, a legfelső jövedelmi ötöd egy főre jutó nettó háztartási jövedelme csaknem ötszöröse volt a legszegényebb ötödének. A polarizálódás szélsőségességét jelzi, hogy míg a második és harmadik, valamint a harmadik és negyedik jövedelmi ötöd egy főre eső átlagos nettó háztartási jövedelme között körülbelül 30 százalék a különbség, addig ugyanez az arány az első és második, valamint a negyedik és ötödik ötöd között csaknem 70 százalék.
Az anyagi helyzet értékelése hasonló
A háztartások anyagi helyzetének értékelése viszont alig változott az elmúlt időszakban. A háztartások 57 százaléka értékeli anyagi helyzetét közepesnek, 22 százalékuk rossznak, s további 4 százalékuk nagyon rossznak. Jónak 15 százalékuk vélte háztartása anyagi viszonyait. A háztartások összességében kicsivel közepes alattinak tartják anyagi helyzetüket, egy nullától százig terjedő skálán a válaszok 46 pontos átlagértéket mutatnak, ez mindössze egy ponttal magasabb a harmadik negyedévi értéknél.
A lakosság relatív többsége (36 százalék) nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A válaszadók 37 százaléka érzi helyzetének enyhe romlását, további 16 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A családok felének anyagi helyzete saját megítélése szerint romlott. Akárcsak augusztusban, most is a megkérdezettek egytizede számolt be javulásról. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változása gyakorlatilag megfelel a nyár végi értéknek.
A háztartások jövőbeli pénzügyi helyzetüket nem látják túl kedvezően, a harmadik negyedévi értékekhez képest azonban javult a helyzet. A családok túlnyomó többsége, bő hattizede tart attól, hogy háztartása pénzügyi helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint a jelenlegi. 32 százalékuk mérsékelt, 29 százalékuk jelentős visszaesésére számít. A háztartások egytizede bízik helyzete javulásában. Kétszer ennyien vannak azok, akik nem számítanak változásra.
A gazdasági helyzet megítélése javult
Az ország jövőjére vonatkozó várakozások kevésbé pesszimisták, mint a harmadik negyedévben voltak. Akárcsak saját anyagi helyzetük megítélésében itt is enyhe pozitív változás figyelhető meg.
A válaszadók héttizede úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 36 százalék kisebb, 33 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Kisebb javulást mindössze 6 százalékuk vél felfedezni az ország helyzetében. A kérdezettek 18 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében.
A makrogazdaság jövője tekintetében valamivel derűlátóbbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A családok mindössze 15 százaléka vár pozitív változásokat az ország gazdasági helyzetében. A gazdaság állapotának romlását összesen hattizednyien vélelmezik. A válaszadók bő egynegyede kisebb, 34 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést prognosztizál. A jelenlegi helyzet fennmaradására a válaszadók 16 százaléka számít. Az értékelések transzformált átlaga 29 pontnak adódik, ami 3 ponttal jobb a harmadik negyedévinél.
A válaszadók kétharmada növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését a háztartások mindössze 12 százaléka várja a következő évre. A megkérdezettek további 17 százaléka úgy véli, a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatásban.
Nagyobb infláció
Jelenleg a lakosság bő nyolctizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, a drágulás meg fogja haladni az 5,9 százalékot. Ezen belül 38 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 44 százalékuk kissé nagyobbra. A háztartások 11 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 4 százalék gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. Egy százalék azoknak az aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy évben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
