Az év utolsó, december 18-i kamatdöntő ülésén nyolc százalékon hagyta az alapkamat mértékét a Járai Zsigmond vezette testület. A döntés nem meglepő, a Reuters által készített legutóbbi elemzői körkérdés eredménye is ezt a várakozást tükrözte. A piaci konszenzus szerint ezzel akár véget érhet a kamatemelési sorozat: a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.
Járai magasabb inflációra számít
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek a jegybanki alapkamat szinten tartásában, más javaslat nem is volt – közölte a testület ülése után Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a távirati iroda tudósítása szerint. Az eurókamatok alakulását figyelembe véve a magyar állampapírok felára csökkenni fog minden valószínűség szerint – tette hozzá a jegybankelnök.
A jegybankelnök úgy vélte, hogy a kormányzati és önkormányzati áremelések gyorsabbak, illetve magasabbak lesznek az eddigi várakozásoknál, így különösen a jövő év első felében az eddig vártnál magasabb lehet az árszínvonal-emelkedés üteme. Fékezheti viszont a folyamatot a viszonylag erős forint, és egyelőre úgy tűnik, hogy a béremelések is a várható infláció szintje körül alakulnak.
Stabilan magas infláció
A Monetáris Tanács hivatalos indoklása szerint az elmúlt időszakot erőteljes áremelkedés jellemezte, amely a termékek széles körére kiterjedt. A legfrissebb adatok alapján novemberben az infláció emelkedése lelassult, szintje azonban változatlanul magas.
2007 elején részben az idei év eleji áfacsökkentéssel összefüggő bázishatás, részben a szabályozott árak további emelése miatt az infláció újra jelentősen emelkedni fog, és számottevő csökkenés csak 2007 második felében várható. A tartósan magas árnövekedési ütem miatt az egyszeri áremelések tovagyűrűződésének veszélye továbbra is fennáll.
A nemzetközi konjunktúra hatására az ipari termelés és a nettó export dinamikusan nőtt, ezzel szemben a belföldi felhasználás gyakorlatilag stagnált az utolsó két negyedévben. A kedvező nemzetközi folyamatok ellenére jövőre a növekedési ütem számottevő mérséklődése várható főleg a belső kereslet lassulása miatt, ez pedig enyhítheti az inflációs nyomást.
Javult a nemzetközi környezet
A nemzetközi befektetői környezet javult, ami a forinthozamok csökkenésében és az árfolyam erősödésében is tükröződött. Az elmúlt időszak pénz- és tőkepiaci folyamataira ugyancsak hatással volt, hogy a bejelentett fiskális konszolidációs szándék hitelessége növekedett.
A Monetáris Tanács értékelése szerint az infláció várható alakulását övező kockázatok jelentősek, és nagy valószínűséggel a következő hónapokban is fennmaradnak. Tekintettel a bizonytalanságokra, a Monetáris Tanács továbbra is figyelemmel kíséri az inflációs folyamatok alakulását és arra törekszik, hogy megakadályozza az esetleges másodlagos hatások kialakulását.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. január 12-én 14 órakor jelenik meg.
