Nincs alternatíva
Ha nem kerül egyensúlyba az államháztartás, a következmények komolyak lehetnek:
magasabb kamatok, rosszabb hitelbesorolás, ingadozó forintárfolyam, kevesebb külföldi befektetés. Ezen kívül, ha nem hajtják végre a költségvetési szigorítást, felmerülhet a kohéziós alapok visszatartása is – nyilatkozta Joaquin Almunia a FigyelőNek. Az unió pénzügyi biztosa közölte: a költségvetés megszilárdítására tett lépéseknek nincs alternatívája. Jelenleg nincs más gazdasági vagy költségvetési politika, ha növelni akarják a foglalkoztatottságot, a GDP-t, és ha tartós növekedési pályát, fenntartható államháztartást és jól működő szociális rendszert szeretnének elérni – mondta a politikus. A Figyelő jövő heti számában megjelenő interjú egy részét itt megnézheti.
Az unió pénzügyi biztosa úgy vélte, hogy a konvergenciaprogram betartása nemcsak a közös valuta bevezetése érdekében szükséges, hanem Magyarország érdeke is a program végrehajtását kívánja. A politikus közölte: ma senki nem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy mikor vezethetjük be a közös valutát.
Két hónappal ezelőtt az akkor érkező információk alapján azt gondoltam, hogy a kiigazító lépések túlságosan az adóemelésre épülnek; ma másként látom, az unió számításai szerint a Gyurcsány-csomag 60 százalékát az állami kiadások lefaragása jelenti – közölte Joaquin Almunia, aki megemlítette: a konvergenciaprogramjukat nem végrehajtó országoktól a bizottság megvonhatja a strukturális alapból származó támogatásokat.
Az unió segít
Az egyébként is nélkülözhetetlen reformok az unió nélkül még nehezebben mennének, mert magasabb infláció és kamatszint mellett kellene végrehajtani őket – mondta előadásában Lámfalussy Sándor, akit az euró atyjaként emlegetnek. Az Európai Központi Bank elődjeként működő Európai Monetáris Intézet volt elnöke felidézte a közös deviza megteremtésének néhány nyolc évvel ezelőtti tanulságát. Ezek szerint az euró bevezetése azért lehetett zökkenőmentes, mert az eurózónához először csatlakozó országok kormányai éveken át kitartottak a költségvetési szigor mellett, a mérséklődő inflációs ráták jótékony hatással voltak a gazdaságokra, valamint az akkor még függetlenül működő központi bankok egységesülése jól haladt. Mivel a három körülmény egyszerre és folyamatosan fennállt, a piaci kamatlábak is közeledtek egymáshoz. A közgazdászprofesszor szerint ezért minél később jönnek a kiigazítás hiteles eredményei, annál tovább tart az euró bevezetéséig terjedő átmeneti szakasz.
Lámfalussy Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös valuta bevezetéséhez politikai és társadalmi konszenzus szükséges, ami azt jelenti, hogy a politikai elitnek néhány népszerűtlen intézkedés mögött egységesen fel kell sorakoznia.
Nincs társadalmi konszenzus
Az euró bevezetését övező társadalmi konszenzust hiányolták leginkább a magyar gazdaságpolitika korábbi formálói a Figyelő és a Heti Válasz közös konferenciáján. Kupa Mihály és Varga Mihály volt pénzügyminiszter úgy látja, hogy a konvergenciaprogramról semmiféle társadalmi egyeztetés nem volt, míg Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és jegybankelnök szerint az eddigi uniós kampányok rendkívül buták voltak, így az embereknek nincsenek reális elvárásaik az unióval szemben.
Kupa Mihály leginkább attól tart, hogy a 2007-ben megugró infláció és csökkenő megtakarítási ráta miatt nem lesz, ami felpörgesse a gazdaságot a kiigazítás után. Bod Péter Ákos és Varga Mihály szerint a konvergenciaprogram uniós elfogadása pozitív tény, de maga a program két évig még távolítja a magyar gazdaságot az euró bevezetésének lehetőségétől.
A vitában részt vevő Veres János pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a konvergenciaprogramot nemcsak elfogadták az uniós pénzügyminiszterek, hanem annak lépései megtalálhatók a 2007-es büdzsé tervezetében, ami tovább erősíti a kormányzat hitelét.
Vállalati központok kellenek?
Működő nagyvállalati stratégiát ajánlott a kormány figyelmébe Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, amely szerint az államnak alaptevékenységeire kell fókuszálnia, a maradék részt pedig magánosítani kell és a szolgáltatásokat a piacon megvásárolni.
A magyar olajcég első embere Orbán Krisztián CEMI-vezetővel együtt úgy vélte, hogy hazánk gazdaságát egészséges irányba befolyásolná, ha még több valódi nagyvállalati központ települne az országba, mert akkor jó eséllyel nagy hozzáadott értékű termékeket gyártó multik adhatnák a GDP jelentős hányadát, ami mindenki számára kívánatos. Hernádi Zsolt ennek kapcsán közölte: ha racionálisan kellene meghatározni a Mol székhelyét, akkor nem Magyarország mellett döntene.
Másként gondolja Vityi Péter, a Microsoft Magyarország első embere, aki szerint vállalati központok nélkül is létezhet innovatív növekedés, de ahhoz az oktatási kapacitások piaci igényekhez igazítása nélkülözhetetlen.
Mennyi adót fizessünk?
Konszenzus kell arról, hogy az emberek mennyi adót hajlandóak fizetni, és ezért milyen közszolgáltatásokat várnak el – vélekedett egybehangzóan Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, Hamecz Istvén, a jegybank ügyvezető igazgatója és Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója, aki szintén felszólalt a konferencián. Csaba László szerint az argentin útra léphetünk, ha a társadalmi elvárások véglegesen elszakadnak a gazdasági realitásoktól, míg Hamecz Istvén úgy vélte, hogy a munkaképes korú, de (hivatalosan) nem dolgozó 3-4 millió magyar már véleményt nyilvánított, vagyis nem hajlandó ennyi adót fizetni, így a kiadásokat is ehhez kell igazítani.
A kabinet nem szabta át radikálisan a költségvetés kiadási oldalát, így adót sem lehet már sokáig emelni, vagyis a kabinet a legkényelmesebb utat választva elinflálja a jövedelmeket, ami magasabb kamatszinthez és gyengébb forinthoz vezet – írta le a kormány implicit gazdaságpolitikáját Csaba László. A CEU tanára szerint az euró már eljött hozzánk többek között lakás- és autóhitelek formájában, a trend folytatódása pedig csökkenti a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, ráadásul a céldátum hiánya lassítja a csatlakozás folyamatát.
Nem tart viszont a spontán „euróizálódástól” Hamecz István: a jegybanki vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a svájci frank alapú hitelek állománya a legnagyobb, ami fogyasztói döntések eredménye, valamint az emberek nem euróban gondolkodnak. Az MNB ügyvezető igazgatja szerint a hiteltelen csatlakozási dátumnál jobb, ha nincs kitűzött időpontja az euró bevezetésének. Úgy véle, hogy a kormány nem nyúlt a magyar gazdaság két alapvető gondjához, az alacsony foglalkoztatottsághoz és a romakérdéshez.
