Hazatérő diplomások

Közös vonásuk a hazatérés szándéka, általában a magas szintű képzettség, kiváló nyelvtudás, és gyakran a hazai információk, a közösség és a hálózatok hiánya. Ez az értelmiségi populáció feltáratlan. A hazatérés már nem elit- vagy pénzkérdés, és nem csak kutatókról szól. A hazatérés ma a középosztályba tartozó szakemberek visszatérését jelenti a legkülönbözőbb szakterületekről, és a tehetséggondozás, a tudásalapú társadalmak, a mobilitás és a demográfia szemszögéből is értelmezhető. A nők munkaerő-piaci helyzete olyan probléma, amelyről a megfelelő szervek felvilágosítást nyújtanak, apparátussal ellátva formálják a közvéleményt. A hazatérés témakörében nincs állami szintű hivatal, amely ezzel a témával foglalkozna. Mi magunk, civil hazatérők voltunk kénytelenek megkezdeni a munkát, apparátus és folyamatos támogatás nélkül, hogy a probléma elfogadottá váljon, és a hazatérők végre megkapják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a folyamatosan itthon élő, munkát kereső társaiknak alanyi jogon, mint adófizetőknek járnak (bár sajnos nem hatékonyak). Van Budapesten diplomás munkanélkülieknek fenntartott állami iroda, jó sok munkatárssal. Nekünk, hazatérőknek, azt mondják, hogy az ilyenek, mint mi, be sem mennek hozzájuk. A Project Retournak két állandó munkatársa van és hamarosan ezreknek hasznos közösségi oldalt és állás adatbázist indítunk útjára.
SAPHIER REGINA
alapító és ügyvezető igazgató, Project Retour Kht.

• Atomenergia-dilemmák
Az Atomra utalva? című cikkük kapcsán (Figyelő, 2006/41. szám) tájékoztatni szeretném a közvéleményt, hogy a szélenergián kívül a geotermia, a biomassza és a napenergia terén igen jó adottságai vannak hazánknak nemzetközi viszonylatban is, arról nem is beszélve, hogy mekkora lehetőségek kiaknázatlanok még a hatékonyabb energiafelhasználásban.

Példaként említi a cikk Finnországot, ahol most új atomerőművet építenek. Meg lehetne említeni gyökeresen másképp gondolkodó országokat is. Nem kell messzire menni, hiszen a finnekkel szomszédos Svédországban éppen a közelmúltban kötelezték el magukat abban az irányban, hogy az ország energiaigényét teljes mértékben megújuló energiaforrásokból elégítsék ki, az atomenergia leépítése mellett.

Az Eurobarometer felmérésére hivatkozva azt írja a cikk, hogy a nukleáris áramtermelés elfogadottsága ma magas, 65 százalékos Magyarországon. Csak jelezném, hogy igen nehéz ma a társadalomnak objektív véleményt alkotnia a kérdésben, mivel a Paksi Atomerőmű Rt. rendszeresen megakadályozza, hogy alapvető, a lakosságot súlyosan érintő információkat közzétegyenek. Ezzel kapcsolatban jelenleg két per is zajlik.

Ebben az országban még nem készültek tudományos, egzakt felmérések, összehasonlító elemzések, amelyek megmondanák pontosan, mely energiaforrásból mekkora potenciállal rendelkezünk, ezek felhasználása milyen környezeti kockázatokkal és mekkora költségráfordítással járna.
KAZAI ZSOLT
megújuló energia programvezető, Energia Klub

• Nehéz helyzet
Magyarország éven túli lejáratú adóssága 2006. március 31-én közel 42,5 milliárd euró, azaz 275 forintos árfolyamon számolva mintegy 11,7 ezer milliárd forint volt (forrás: MNB). Ez az adósságállomány kisebb-nagyobb hullámzásokkal nagyjából 1968 óta, 38 év alatt halmozódott fel. További növelése azért nem lehetséges, mert a visszafizetés lehetősége kétségessé válik, ami gyakorlatilag államcsődöt jelent. Ha ez bekövetkezik, akkor az életszínvonal valóban régen látott mélységekbe zuhanhat vissza. Emiatt elengedhetetlen az adósságállomány leszállítása alacsonyabb szintre. Évtizedeken keresztül az ország több pénz költött, mint amit a gazdasági teljesítménye megengedett volna, most pedig néhány évig csak kevesebbet költhet annál. Ez nem lehetséges nehézségek nélkül.

A bejelentett megszorításokat a pénzügyi helyzet tarthatatlansága válthatta ki, ami feszült helyzetet idézett elő. Bármilyen kormány lesz hivatalban az elkövetkező időben, a pénzügyi problémát nem kerülheti meg. A szűkülő források következményei mindenkit érinteni fognak, akár akarja, akár nem.

A probléma kezelése azért lesz nehéz és hallatlanul bonyolult, mert úgy kell az élet minden területén kevesebb pénzből gazdálkodni, hogy közben a gazdasági növekedés ne lassuljon le túlzottan. Ebben a helyzetben az indulatok túlzott felforrósodása még nehezebbé teszi a megoldások megtalálását.
HIRKÓ CSABA
Budapest

• Fordítási baki
Írást közöltek Edmund S. Phelps-től, az idei év közgazdasági Nobel-díjasától Hitek kontra tények címmel (Figyelő, 2006/41. szám), ezzel vélhetőleg nem csak számomra, hanem a lap minden olvasója számára is örömet okozva. Az örömhöz ugyanakkor némi halovány üröm társul. A keynesi „effective demand” fogalmának a magyar közgazdasági szakirodalomban évtizedek óta „hatékony kereslet” a bevett fordítása, és nem „effektív kereslet”, ahogyan az a lap fordításában szerepel. De ami igazán fals, hogy a „real business cycles theory”, aminek viszont „reál üzleti ciklusok elmélete” a bevett magyar fordítása „tényleges üzleti ciklusok elméleteként” olvasható. Lapjukat ennek ellenére természetesen kiváló sajtóterméknek tartom, és a továbbiakban is maradok olvasója.
TÓTH ISTVÁN
Győr

• Pontosítás
Érdemes-e újratölteni című olvasói levelünkben (Figyelő, 2006/42. szám) az OKI ügyvezető igazgatója természetesen nem a tévesen hivatkozott Poli Farbe Kft., hanem az egy héttel korábban bemutatott Print Sisters Kft. (A tintatöltő – Figyelő, 2006/40. szám) tevékenységével kapcsolatban fogalmazta meg észrevételeit. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.
A szerk.