A II. Nemzeti Fejlesztési Terv is foglalkozik a tudásközpontok fejlesztésével: 2007-2013 között a Magyarországra érkező 8000 milliárd forintos uniós támogatásnak hetede-nyolcada juthat a fejlesztési pólusok létrehozására, egyetemeinek, kutatási központjainak fejlesztésére – mondta Bajnai Gordon a Népszabadság által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Bajnai elmondta, szeretnék megszüntetni Magyarország Budapest-központúságát és a főváros mellett más központokat is létrehozni, így a fővároson kívül központ lehet Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, és Győr térsége, míg közép-dunántúli régióban a Székesfehérvár-Veszprém tengely.
A fejlesztéspolitikai kormánybiztos mindezek mellett nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett, hogy az állam nagyon rossz befektető és döntéshozó a K+F terén, amikor reálfolyamatokról van szó. Ezért Bajnai szerint az államnak olyan területekre érdemes koncentrálnia, ahol már van mire építeni és ne „zöld mezős” módon próbáljon meghonosítani ágazatokat.
Egyed Géza, a GKM szakállamtitkára elmondta: Magyarországon jelenleg a GDP 1 százalékát, mintegy 175 milliárd forintot fordítanak K+F-re, aminek csaknem 60 százaléka állami, 40 százaléka vállalati forrás. A cél az, hogy 2013-ra a helyzet megforduljon, a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya 2:1 legyen. A kormány arra törekszik, hogy 2013-ra a K+F ráfordítás elérje a GDP 2,5 százalékát, amelyhez a vállalatok 1,4 százalékkal, az állam 0,7 százalékkal és az uniós források 0,4 százalékkal járulhatnak hozzá.
Oktatás mindenek felett
Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke szerint a tudásközpontoknak mágnesként kell vonzaniuk az adott tématerületen a világ legjobb kutatóit, és a nemzetközi tőkét. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatásra is nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis a tudásközpontok sikeres működésének alapja az oktatáspolitika.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. – az összes magyar és az újonnan csatlakozott országok vállalatai közül 2005-ben K+F-re a legtöbbet, 12,2 milliárd forintot költő cég – vezérigazgatója a kerekasztal többi résztvevőihez hasonlóan úgy gondolja, hogy a tudásközpontok hatékony működtetése érdekében az elitképzés támogatását kell erősíteni a felsőoktatásban. Van jövője az országnak, de ehhez forrást kell biztosítani – fogalmazott a Richter vezérigazgatója. Példaként a Portugáliában életbe léptetett megszorítócsomagot említette, ahol a kormány a K+F-től és az oktatástól nem vont el pénzeket.
Mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy először a már meglévő, nemzetközi porondon is elismert pontokat kell megerősíteni és csak utána továbblépni.
A középiskolákat kellene támogatni
Bojár Gábor, Graphisoft alapítója elmondta: költségeik felét K+F-re fordítják, és fennállásuk 25 éve alatt állami támogatást nem kértek és nem is kaptak. Az állami szerepvállalással kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy a támogatásnak eredményét nem látja, mert – véleménye szerint – csak a pályázatírásra tanítja meg a vállalatokat, és túl sok fölösleges munkát igényel, viszont hiányolja az oktatás terén nyújtott szerepvállalást. Szerinte is a K+F területén az államnak elsősorban az oktatás támogatására kellene összpontosítania, hogy jól képzett szakembereket adjon a tudásközpontoknak. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az oktatás terén nem is inkább az egyetemekre, hanem inkább a középiskolákra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanis azokat nem lehet piaci alapon működtetni.
Erre reagálva Bajnai elmondta, hogy az NFT II. keretén belül mintegy ezer közoktatási intézményt – általános- és középiskolát – szeretnének felújítani. Ez fizikai és tartalmi megújítást is jelentene, ugyanis az oktatás nagy problémája jelenleg, hogy növeli az esélykülönbségeket és sok tehetség vész el.
Elitképzés csak elitképzőkben
Hudecz Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE) rektora úgy vélekedett, hogy a tudásközpontoknak társadalmi értéket kell teremtenie. Az oktatás minőségére utalva szintén egyetértett az elitképzés fontosságával, de úgy gondolja, hogy elitképzés csak elitképzőkben lehetséges. Mint mondta, a 72 magyar felsőoktatási intézmény állami finanszírozása egyforma, de a teljesítmény, az onnan kikerülő doktoranduszok alapján csak 6-8 nevezhető elitképzőnek, így ha ezek nem kapnak arányaiban több állami támogatást, akkor középtávon veszíthetnek versenyképességükből és elsorvadhatnak.
Boda Miklós a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy kutatóegyetemek nélkül nem működhet tudáspark, viszont 72 egyetem nem lehet kutatóegyetem. Hat-hét egyetemből válhat kutatóintézet, de véleménye szerint az ország háromnál többet nem bírna el. Egyébként ő is egyetértett az intézmények differenciált finanszírozásával.
Nem kellene adókedvezmény
Takács Ernő, a Talentis program igazgatója az adókedvezményekben látta az állami ösztönzés szerepét. Ha a filmipar elég fontos ahhoz, hogy idevonzzák az ilyen jellegű befektetéseket, akkor szerinte az innovációs kultúránk is lehet ennyire fontos.
Bojár azonban pont ezt nevezte a rendszer sebezhetőségének, így ugyanis nagyon nehéz határvonalat húzni a támogatott ágazatok között. A Graphisoft alapítója az adórendszerre kitérve leginkább az adórendszer bonyolultságát nehezményezte. Mint mondta, nekik nem az adó mértékével van a bajuk, hanem azzal, hogy túl bonyolult.
