Azért tárgyalnak
Október 20-án kezdődhet a tárgyalás az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) szakbizottságaiban a jövő évi költségvetésről és az országos bérajánlásról – közölte Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter egy csütörtöki szakszervezeti rendezvényen.
A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-növekedés igen konzervatív, némileg kisebb a kutatóintézetek prognózisánál – jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett csütörtöki rendezvényen. Közölte: a következő két évben nem nőhetnek a reálbérek. A közfelelősség és a magánfelelősség viszonyát kell újragondolni, ami megfogalmazódik a reformokban és tükröződik a konvergenciaprogramban – fogalmazott Katona Tamás, kifejtve, hogy a program rövid távú célja a költségvetés kiigazítása, középtávon a gazdasági, társadalmi reformok végrehajtása valamint azoknak a beruházásoknak a megvalósítása, amelyeknél igénybe lehet venni az Európai Uniós forrásokat. Az önkormányzatoknál nem volt struktúraváltás Az államtitkár a szükséges reformokról beszélve megemlítette az önkormányzati rendszer és a közigazgatás átalakítását. Véleménye szerint az államigazgatásban és az önkormányzatoknál nem ment végbe az a struktúraváltás, amely az üzleti szférában megtörtént. „Magyarországon 3157 egyenjogú önkormányzat van, ahol egy budapesti főpolgármester gazdasági hatásköre ugyanakkora az adott településen, mint egy községi polgármesteré” – mutatott rá Katona, megjegyezve, hogy Észak-Európában is elaprózódott az önkormányzati rendszer, de a polgármesterek gazdasági hatásköre korlátozott, arról nem is szólva, hogy a 60 millió lakosú Nagy-Britanniában 400 gazdasági önállósággal rendelkező önkormányzat működik. A reform szükségességére utal, hogy 2500-3000 milliárd forint nagyságrendű tétel az önkormányzatok költségvetése – foglalta össze a lényeget az államtitkár. Csökkenteni kell az élőmunka terheit Kérdésekre válaszolva Katona Tamás visszatért a vállalkozások működését erőteljesen befolyásoló adócentralizációra, s elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében mindenkinek eminens érdeke az élőmunka terheinek csökkentése, de ez csak akkor lehetséges, ha a végső fogyasztást illetve vagyont terhelő adóval helyettesítik a kieső bevételt.
A szerdán megjelent 5,9 százalékos 12 havi inflációs adat miatt ebben az évben az átlagos infláció 3,9 százalék lehet a várt 3,5 százalék helyett, ami gyorsabb lefutást jelent, így jövőre a várt 6,8 százalék helyett 6 százalék körül alakulhat a pénzromlás üteme – mondta Katona Tamás.
A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos adókoncentráció jövőre 38 százalék lesz az idei 36,4 százalék után, ami 400–450 milliárd forint adó- és járuléktöbbletet jelent – utalt a bevételnövelő lépések vállalkozásokat érintő részére az államtitkár, aki szerint ez az arány 2000-ben 38,4 százalék volt, s 2009-ben 37,5 százalékra csökkenhet.
