Kovács Lászlót az Angol-walesi Okleveles Könyvelők Intézete (The Institute of Chartered Accountants in England & Wales, ICAEW), és az Okleveles Adószakértők Intézete (Chartered Institute of Taxation, CIOT) hívta meg.
A magyar EU-tisztviselő azt mondta: az egységes társasági adóalapszámítás számos előnye között lenne például a vállalati adóterhelés átláthatósága, „ami most nincs meg”, emellett a cégek költséget és adminisztratív terheket takarítanának meg.
Kovács László 2008 elején szeretné letenni az asztalra a jogszabálytervezetet, jelenleg azonban „hat-hét tagállam” ellenzi a harmonizált társasági adóalapszámítás gondolatát, és a biztos azzal számol, hogy „néhányat valószínűleg nem is lehet addig meggyőzni”. Ha nem sikerül egyhangú döntést elérni a pénzügyminiszteri tanácsban, a kiutat a megerősített együttműködés adja, vagyis az, hogy a tervet jónak tartó tagországok – „és ez messze több, mint a tagállamok kétharmada” – bevezetik a rendszert, és a többiek később csatlakozhatnak, mondta az uniós adóbiztos.
Kovács László még az előadás előtt az MTI-nek azt mondta: a brit kormány különösen keményen ellenáll az adóalap-harmonizációnak, a brit üzleti élet azonban „szövetséges” ebben a kérdésben, és ez segítséget jelenthet a kormány meggyőzésében. Mint mondta: fontosnak tartja a tagállami adószuverenitást, még fontosabbnak azonban az uniós szintű versenyképességet, és az adóügy versenyképességi kérdés is.
London már az – azóta több népszavazáson is elvetett – uniós alkotmánytervezet kidolgozásának idején is ragaszkodott a nemzeti vétó – vagyis az egyhangú döntéshozatal – fenntartáshoz az uniós szintű adópolitikában; ez egyike volt azoknak a területeknek, amelyek köré a brit kormány a hivatalosan is használt kifejezéssel át nem léphető „vörös vonalat” húzott.
Nagy-Britannia annak idején félhivatalosan egyértelművé tette, hogy akár az EU-bővítéshez kidolgozott új uniós alkotmánytervezet vétójára is kész, ha annak végső formája nem veszi figyelembe a „vörös vonalakkal” kijelölt brit alapkövetelményeket, köztük a nemzeti adópolitika teljes körű fenntartását.
